Tematizálás  – .  Kedves Nővéreim és Testvéreim  ! Ma is arról elmélkedünk, annak a  titkát feszegetjük, hogy  az ember hogyan és miként munkálkodjon együtt az Istennel, azzal az Istennel, aki „felelős főszerkesztője” belső életünk formálásának.  Ő az, aki „sebet ejt, de be is kötözi,”(Jób 5,18), gyógyít, újjáéleszt, harcol értünk és a lelkünkért, s ha kell,  kineveli bennünk egy-egy testreszabott tövissel  –   az alázatot,    a szelídséget, az önuralmat,   vagyis a krisztusi erényeket. Nemcsak egyszerűen társunk az életben, hanem munkatársunk és harcostársunk is. Nemcsak velünk, de bennünk is él.   

Nemcsak vár minket az üdvösségre, de ráadásul még menedzsel is végtelen jóságával, hatalmával és bölcsességével. Mint apa kisfiát,  megtanítja a lelki fegyverek forgatására. Önállóságra és talpraesettségre nevel. Amit nekünk kell megtennünk, azt nem teszi meg helyettünk. engedi, hogy gyakorlatozás közben elessünk, megüssük egy kissé magunkat, s felfogjuk a veszélyt, mint veszélyt. De szeme rajtunk,  s segítő karja a közelünkben. Ha rosszalkodunk és keresztbe teszünk neki, megrezdül valami rajta is, meg rajtunk is. De mihelyt bocsánatát kérjük, magához ölel, s folytatjuk a tanulást. Megtanulunk járni (a hitben) ,  beszélni (a szeretet nyelvén), s viselkedni (a Szentlélekben.)

Olyan lesz, mint egy edző: A kis puhány nebántsvirágokból küzdelemre alkalmas harcosokat nevel ki belőlünk. Míg a hitetlenség bátortalanná tesz, addig a hit bátorságot ad; s a hit Szerzője Jézus, még inkább adja ezt a bátorságot – csak egy esetet vegyünk, mondjuk a viharzó tavon: Jézus ….megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!” (Mt.14,27). Egész életünk az Úrban  – egy formálódás, belső alakulás. Nem vagyunk még készek, még nem formálódott ki bennünk Krisztus  – félkész állapotban vagyunk. Az „új minőség” csak igen haloványan vibrál arcunkon. Még hátra van sok megpróbáltatás, mint formáló erő, s főleg ez akkor lesz látható, ha a tanítvány elnyeri az Erősség Lelkét a Magasságbelitől. Miként kezdetben: „Erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, bátorították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert „sok szorongatás közepette kell bejutnunk az Isten országába.”  (Apcsel14,22).

Az Életige letölthető itt.

Létrehozva 2018. október 19.