Hogyan szerezd vissza a mosolyod

alt

Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív összetöri a lelket.” (Péld 15,13)

Nemrég fényképeket nézegettünk a gyerekekkel. Boldog pillanatokat, nyaralást, családi együttléteket megörökítő, pár éve készült fotókat, melyeken én is ott voltam azokkal az emberekkel, akiket legjobban szeretek.

24 éves Morgan lányom mondott közben egy meglepőt. — Anyu, tudod mit vettem észre ezeken a képeken? — Mit? - kérdeztem kíváncsian. — Mindegyiken mosolyogsz, de ha jobban megnézem, a szemed mindig szomorú.

Pillanatra megakasztot a válaszadásban a megfigyelés mély igazsága, de aztán őszintén így szóltam: — Tudod, drágám, valóban szomorú voltam. Annyira mély volt lelkemben a fájdalom, hogy nem is tudtam beszélni róla senkinek. Nehéz időszak volt családunk életében, sorra értek veszteségek, félelem és aggódás volt bennem, úgy éreztem, képtelen vagyok megbirkózni a kihívásokkal. Igen, nagyon szomorú időszak volt.

Minderről persze már rég tudott, ahogy a két másik gyermekem is, hisz együtt éltünk át mindent. Az volt az érdekes, hogy észrevette, hiába igyekeztem mosolyogni, hiába próbáltam boldognak érezni magam és annak is látszani, a szemem szomorúsága elárulta a valóságot. A lelkem romokban volt, és ezt nem tudta elfedni a mosoly az arcomon.

A mély bánat, az örömnélküliség meglátszik az ember arckifejezésén, ahogy az is, ha őszintén örül a szíve. Az öröm belső állapot, mely külsőleg is megnyilvánul. Ha a lelkünk összetört, az örömöt csak Jézus Krisztus békessége, szeretete, gyógyítása tudja visszahozni.

Mai alapigénkben Salamon ezt írja: „Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív összetöri a lelket.”(Péld 15,13). Mindenkit érnek megpróbáltatások élete során, de örömünket, érzéseinket hitünk és a bajokhoz való hozzáállásunk befolyásolja, ez határozza meg, hogy mi lesz belőlünk, sőt még azt is, hogy külsőleg hogy nézünk ki.

Belső örömünk szintje látszik a magatartásunkon. Ha hagyjuk, hogy az élet és más emberek alakítsák örömünket, lelkiállapotunk leromlik, mosolyunk megfakul.

Ez a szentírási mondat megállapítja, hogy ha hagyjuk a negatív gondolatokat és érzelmeket eluralkodni, vagy engedjük, hogy mások és a nehéz körülmények irányítsák boldogságunkat, lelkünk összetörik, és ezt tekintetünk is tükrözni fogja. Ha viszont a gondok közepette kérjük Krisztust, adjon örömöt, megkapjuk, és érezni is fogjuk a valódi belső öröm ajándékát, ami az arcunkon is meg fog látszani.

Az írás elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.