Mi a Húsvét? A megváltás örömhíre, a győzelem öröme, az örökélet reményének ragyogása… Honnan a Húsvét? Jézus Krisztustól. Ő a Győztes, Ő az első Feltámadott, Ő az Élet. De Húsvét előtt Nagypéntek van.

Mi a Nagypéntek? Szenvedéstörténet, keresztfa, kereszthalál. Honnan a Nagypéntek? Jézus Krisztustól. Nincs Húsvét Nagypéntek nélkül. Nincs örökélet kereszthalál nélkül. Nincs győzelem szenvedés nélkül, azaz, Jézus Krisztus szenvedése nélkül.

És nincs Nagypéntek Húsvét nélkül.

A szenvedésnek nincs értelme az utána következő sírból való feltámadás nélkül.

Az ősegyház a legrövidebben így foglalta össze ezt az örömhírt: „Keresztre feszítették, de Isten harmadnapra feltámasztotta, és látható alakban megmutatta őt, ha nem is az egész népnek, de az Isten által erre kijelölt tanúknak, vagyis nekünk. Mi ettünk-ittunk vele, miután feltámadt a halálból.”

Jézus megváltó művében a szenvedés és az Ő halála az emberek iránti végtelen isteni szeretet döntése volt. Az ember is képes szeretetből szenvedni valakiért. Sőt, a szentek, mint Galgóczy Erzsébet, azt mondják: „Szeretet nincs szenvedés nélkül.” Mi az, amiben a bukott ember leginkább képes istenképiséget felmutatni? Az áldozatos szeretet.

Egyesek képesek önfeláldozó halálukkal megmenteni másokat, mint pl. Maximilian Kolbe atya a haláltáborban magát csereként feláldozva kiváltott egy többgyerekes foglyot a halálból. Ő ezt Jézustól tanulta. Ezt nevezzük ÁLDOZATnak.

Jézus szenvedése és halála is hatalmas léptékű CSERE volt, az ő személyes szenvedés-áldozata nyomán.

Alapvető és minden emberre kiható, kozmikus csere: mivel nem csak egy ember szenvedett és halt meg a kereszten, hanem az Istenember, isteni mértékű szeretettel és isteni mértékű kihatással; mondhatjuk, hogy Isten szenvedett és halt meg az összes emberért a kereszten.

És mi történt ennek nyomában? Lecserélődik minden nyomorúságunk: Isten Fia retteg a Getszemáni kertben, és ezért mi egyszer, az örökéletben soha többé nem fogunk félni; Isten Fiát bűnösnek vádolják, ezért a mi bűneink és bűnösségünk el lesz törölve a mennyországunk előtt; Isten Fia kínzásai alatt fizikai és lelki fájdalmakat él át, megalázzák, meggyalázzák, megkötözik, gúnyolják, leköpdösik, összeverik, megostorozzák, stb., hogy aztán cserébe mi emberek – hacsak kértük Tőle -, egyszer majd felmagasztaltassunk, meggyógyuljunk örökre; Isten Fiát keresztre szögezik és meghal a kereszten, hogy cserébe mi, akik rábíztuk magunkat, örökre szabadok lehetünk minden köteléktől és halhatatlanságot nyerjünk…Krisztus keresztje által kapjuk meg megváltásunk boldogságát CSERÉBE.

A szenvedés oka a bűn és az ördög. A lázadó, káromkodó, Istent okoló, panaszkodó szenvedés az ördögé. Ő örül az ilyesminek. Azt hiszi, hogy a szenvedés megfelelő eszköz a kezében, hogy az embert Isten ellen fordítsa, de legalább eltávolítsa Tőle… Ám Jézus Nagypéntekje óta a keresztények életében a szenvedés neve: KERESZT. És a kereszttől már fél az ördög. Miért? Mert a valódi keresztény a saját szenvedéseit egyesíti Jézuséval, imádsággá teszi, úgy, hogy felajánlja, mint Jézus a sajátjait a Getszemáni kertben és a Golgotán…és így a keresztény ember kisebb-nagyobb szenvedése, felajánlása is áldozat lesz – Jézus miatt…A tanítvány követi Mesterét…

Pilinszky János az emberi élet egészét a kereszt jegyében látta: „Az ember itt a földön nem is annyira lépésről lépésre vándorol, mint inkább keresztről keresztre száll.

Már geometriai formáját tekintve is a kereszt: találkozás és ellentét. Tragikum és reménység egyszerre.

A teljes kiszolgáltatottságnak és elhagyatottságnak ama metszőpontja, ahol a lélek egyedül képes önmagát végül is egészében és véglegesen Isten kezére adni.

Az első kereszt a gyerekkor keresztje. Félelemből és bizalomból ácsolták.

A második kereszt a kamaszkoré. Egyik ágának fölismerés, másik ágának tévelygés a neve. A harmadik a felnőttkor keresztje, minden kereszt közül talán a legmeredekebb. Most kell beilleszkednünk a világba, s ugyanakkor megtanulunk lemondani róla. Most kell leginkább ellenállnunk a föld vonzásának, a szeretet és igazság vér szerinti értelmezésének.

Az utolsó kereszt az öregkoré. Olajfák kertje, agónia a neve. Három fajtáját ismerjük. Az egyik Jézusé. A másik a jobb, a harmadik a bal latoré. Jézus barátságába fogadta a jobb latort, de egyetlen ítélkező szava sem volt a bal latorhoz. Kihűlő, elnémuló ajka egyetlen nagy imádság volt – valamennyiünkért. A kereszt az egyedül lehetséges haza jóhíre.”

A Húsvét: Megváltás, azaz, Jézus Krisztus halálával megszűnt a halál végső hatalma az emberiség felett. Mégpedig a kereszthalál miatt létrejött isteni csere által. A Húsvét az emberi ősbűn, az onnan jövő áteredő-, egyéni-, és összbűn következményeinek eltörlése.

Mik a bűn következményei? Az emberi megismerés és értelem elhomályosulása, az akarat és a szabadság fogságba jutása, a szeretetképesség törékenysége, az anyagvilág feletti uralom elvesztése, az istenkapcsolat megszakadtsága, Isten látásának és ismeretének elvesztése, a halhatatlanság elvesztése és az örök halál fenyegetése.

Mi tehát a megváltás az emberi bűn következményeitől? A megváltás az Isten Fiának megtestesülése nyomán végbevitt csere, amelyben az emberek minden nyomorúságát és halálát átélő és felvállaló helyettesítő istenemberi szenvedés és kereszthalál áldozati felajánlása nyomán az ember a bűne miatt bekövetkezett mindenfajta nyomorúsága és kárhozata helyett isteni, boldog, örökkévaló életet kaphat cserébe Isten irgalmas ajándékaként.

A szenvedés nem Istentől való; és Istentől távol szenvedve, közben lázadva csak rossz. De Jézussal egységben élve szenvedhetek másokért boldog reménységgel, odasimulva keresztjéhez, amely minden szenvedést legyőzött. Az Ő szenvedése átalakított mindent, nyomában az én szenvedésem is átalakul, átokból imádsággá lehet.

A Húsvét örömével hálálkodhatunk és tanúskodhatunk arról, hogy új teremtés virradt ránk; a romlandó világ romolhatatlanságnak adja át helyét, s az áldozati szenvedésből szabad békesség születik, melyben örökre helyreáll megszakadt szeretet – kapcsolatunk Istenünkkel, valamint egymással, s ez örökre tesz boldoggá majd minket, annak mértékében, amennyire itt a földön utána vágytunk, kerestünk, és áldozatokat ajánlottunk fel.

Reményteli és örömteli Húsvétot kívánok!

Gál Péter

Létrehozva 2020. április 12.