Életige, 2014. november

keczelyTematizálás. -   Kedves Nővéreim és Fivéreim az Úr Jézus Krisztusban ! Az októberi életigében a honnan-hová kérdést feszegettük, vagyis az élet értelmének nagy koordinátáit. Kutatásunk során eljutottunk addig a pontig, hogy olyan tekintetre van szükségünk, mely « áthatol az egeken », tehát a látható teremtett világon túltekintő lelki látásmódra kell szert tennünk. Ez pedig a természetfölötti hit, egy sajátos sastekintet, távlati gondolkodás- és látásmód.

Nem leragadni ( !), inkább tovább tekinteni, egy emberi méltóságnak megfelelő megtisztelő célpontra.

De a jó tájékozódás miatt azért tudnom kell azt is : Honnan jöttem, milyen mélységekből ; a gyötrelmek és szorongattatások milyen vidékéről, az elesettségnek milyen kilátástalanságából. S egy rakás értetlenség még most is van bennem, minek utána valamennyien megismertük az Urat, ahogy Pál apostol mondja : „megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság.” ( Ef. 4,21 ) Ennek ellenére  értetlenül nézzük például a szenvedés titkát, a mulandóság, azaz a halál titkát, szinte elvonatkoztatva a hittől : Vagyis a magában értelmetlen életet.

S ahogy ez az értetlenség értetlenséggel soha nem oldódik meg , úgy a szenvedést sem lehet szenvedéssel megváltani. Igaz, szoktuk mondani :Sebet, sebbel gyógyít az Úr. Ez így már igaz, mert itt az Úr gyógyít, s nem a mi sebünk, hanem az Övé. Viszont ütheti, verheti magát az ember, akár agyon is ütheti, - önmagát meg nem szabadíthatja ; sem lelkiismeretének terhétől, sem annak büntetésétől : A szenvedéstől, a testi és az örök haláltól.

Nincs önmegváltás ! Gondoljunk itt csak arra, amikor a pogányok akár késekkel is vagdalták magukat... és ehhez hasonlókra. »Hiszen önmagát senki meg nem válthatja, senki sem fizethet az Úrnak váltságdíjat. Az élet ára túl magas volna, meg nem fizetheti senki soha, hogy örökké éljen, s a sírt ne lássa. » ( Zsolt. 49,8-10 ) - De mint egy látomás, jön egy népes sereg, s egész lényükből reménység, s egy felszabadult derűs érzés áramlata árad kifelé. Kik ezek ? - kérdezhetnénk mi is. Hogy merészelnek ezek örülni, amikor az élet egy reménytelen eset. A prófétai és angyali szó teszi helyére a kérdést : « Ezek a nagy szorongatásból jöttek, - de ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében... » (Jel.7,14.)

A novemberi Életige elolvasható itt.

Share

Programajánló

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.