A jó és a rossz gondolatokról

paisz11Beszélgetések

Az egyházatyák aszketikus szóhasználatában a „gondolat” jelenthet egyszerű gondolatot, amely az értelemben keletkezik, vagy pedig a jó vagy a rossz felé irányuló lelki mozgást, törekvést, amelyek mélyén egy irányító gondolat van. Ezen kívül a „gondolat” alatt érthetünk jó vagy rossz hajlamot is, amelyet az értelem, a lelkiismeret, az érzések és az akarat útján szereztünk meg.

Minden dolgot gondolatok előznek meg, ezért ahhoz, hogy a szellemi harc helyes legyen, az elsősorban a gondolatok megvizsgálására irányul, hogy műveljük a jó gondolatokat és kigyomláljuk a rosszakat. Minden kereszténynek előbb-utóbb el kell jutnia oda, hogy harcba kezd a gondolataival, de különösen mélyen foglalkoznak ezzel a szerzetesek. [kiadó megjegyzése]

A jó gondolatok ereje

 - Atya, az Ószövetségben, a Makkabeusok negyedik könyvében a következőket olvashatjuk: „A jámbor gondolat nem a szenvedélyek kigyomlálója, hanem azok ellensége”. Mit jelent ez?

- Nézd: a szenvedélyek mélyen bennünk gyökereznek, de a jámbor, a jó gondolat segít minket, hogy ne essünk a rabságukba. Amikor az ember, szüntelen munkába állítván a jó gondolatokat, állapotát a jóban szilárddá, kitartóvá teszi, akkor a szenvedélyei megszűnnek működni, mintha nem is léteznének. Vagyis a jámbor gondolat nem kigyomlálja a szenvedélyeket, hanem harcol velük és képes azokat leküzdeni. A Makkabeusok negyedik könyvében azokról a kínokról van szó, amelyeket a hét Szent Gyermek és anyjuk, Szent Szolomonida és tanítójuk Szent Eleázár volt képes elviselni, mert jámbor gondolataik voltak. Úgy gondolom, hogy a Szent Könyv írója erről azért szól, hogy világosan megmutassa a jó gondolat erejét.

Egyetlen jó gondolat ereje felér több óra virrasztó istentisztelettel! Óriási ereje van. Ma vannak olyan rakétaellenes rendszerek, amelyek lézersugarakkal semmisítik meg az ellenség rakétáját még a rakétakilővő állomáson, és nem engedik meg, hogy felszálljon. Ugyanígy a jó gondolatok is: megelőzik a rossz gondolatok felszállását a sátáni „repterekről”, ahol állomásoznak, és nem engedik meg, hogy a levegőbe emelkedjenek.

Ezért amennyire lehet, törekedjetek, hogy ne engedjétek meg a sátánnak a rossz gondolatok elültetését bennetek.

Igyekezzetek megelőzni őt, és jó gondolatokat ültetni el önmagatokban, hogy szívetek virágos kertté alakuljon és imádságotokat szívetek kertjének isteni jóillata kísérje.

Ha az ember hagyja, hogy maradjon benne akár csak egy kevés „balgondolat”, vagyis rossz gondolat valakivel szemben, akkor bármilyen aszkézist is folytat – böjtöl, virraszt, vagy valami mást tesz – mindegyik haszontalan lesz a számára. Miben segíthetne neki az aszkézis, ha nem harcol a rossz gondolatok ellen, hanem befogadja azokat? Miért nem akarja előbb megtisztítani az edényt a piszkos olajos üledéktől, amely már csak szappannak jó, mielőtt beleöntené az új, tiszta olajat? Miért keveri a tisztát a tisztátlannal, és miért teszi a tisztát használhatatlanná?

Azonban a tiszta, jó gondolatnak nagyobb ereje van, mint bármilyen aszketikus gyakorlatnak. Például a sátán elindítja egy fiatal ember ellen a tisztátlan gondolatok harcát. Ahhoz, hogy megszabaduljon tőlük, a fiatalember virraszt, böjtöl, megtartóztatja magát az ételtől és az italtól három napon át. Azonban egyetlen munkába állított tiszta gondolat nagyobb erővel rendelkezik, mint bármennyi virrasztás és böjtölés és lényegesebb segítséget ad neki.

- Atya, amikor a „tiszta gondolaról” beszél, akkor mit ért ezalatt?

- A jó gondolatokon keresztül az ember megtisztul és befogadja Istentől a Kegyelmet. A „bal” (rossz) gondolatok útján ítélkezik és igaztalanul vádol másokat. Amikor ezt teszi, megakadályozza az isteni Kegyelem eljövetelét. Ezután eljön a sátán és kínozni kezdi ezt az embert.

- Vagyis, másokat elítélvén, az ember jogot ad a sátánnak, hogy kínozza őt?

- Igen. Mindennek alapja a jó gondolat. Éppen az emeli fel az embert, az változtatja meg jó irányban. Olyan szintre kell eljutni, hogy tisztának lássunk mindent. Ez az, amiről Krisztus azt mondta: „Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek!” (Jn. 7, 24). Ekkor az ember olyan állapotba jut, hogy a dolgokat nem emberi szemmel nézi, hanem szellemi látásmóddal. Mindenre talál igazolást – a szó jó értelmében.

Figyelmeseknek kell lennünk, hogy ne fogadjuk be a sátán gonosz táviratait. Befogadván azokat, beszennyezzük a „Szent Lélek templomát” (Vö. 1Kor. 6, 19; 3, 16), eltávozik tőlünk Isten Kegyelme, aminek következtében lélekben megvakulunk. Amikor szívünket szeplőtlennek, tisztának látja a Szent Lélek, akkor eljön, és lakást vesz benne. Hiszen a Szent Lélek a szeplőtlen tisztaságot szereti. Ezért is jelent meg a Jordán felett galamb képében.

A „balról” jövő (a rossz) gondolatok – nagy betegség

- Atya, amikor el kell rendeznem valamilyen problémát, akkor nagyon nyugtalan vagyok, és nem tudok elaludni.

- A te legfőbb problémád, hogy sok a gondolatod. Ha nem volna ilyen sok gondolatod, akkor az engedelmesség* során és szellemi [spirituális] életeden is sokkal nagyobb odaadással munkálkodnál. De megtanítalak egy módra, amivel sok gondolatot elkerülhetsz. Hallgasd meg.

Például ha az értelmedben felmerül egy gondolat valamivel kapcsolatban, amit holnap el kell végezned, akkor mond azt a gondolatodnak: „Ez nem a mai nap problémája. Holnap majd átgondolom a dolgot”.

Abban az esetben, ha döntést kell hoznod, akkor ne kínlódj sokat azon, hogy hogyan dönts jobban, és ne halogasd a döntést egyre tovább és tovább. Válassz valamilyen megoldást, tedd meg a döntő lépést, a továbbiakról való gondot pedig bízd Istenre. Igyekezz elkerülni a skrupulozitást, a túlságos aggodalmaskodást, nehogy túlerőltesd a fejed. Jóra való törekvéssel** tégy meg mindent, ami erődből telik. Eközben viselkedj egyszerűen és Isten iránti teljes bizalommal.

A sok gondolattól még az egészséges ember is alkalmatlanná válik.

Ha a beteg és a szenvedő zavarodik össze, akkor van mentő körülménye. Azonban ha valaki egészségesként zavarodik meg, így tölti el túlzó nyugtalanság, és egészségesen szenved a „bal” gondolataitól, akkor ideje, hogy kényszerzubbonyt húzzanak rá! Hát gondolj bele! – Tökéletesen egészséges és kínozzák a saját gondolatai.

Korunk legsúlyosabb betegsége – a világi emberek zavaros és hiábavaló gondolatai. Mindenük megvan, amit csak akarsz, kivéve a jó gondolatokat. Kínlódnak, mert nem viszonyulnak a körülmények iránt szellemi megértéssel. Például, az egyik ember megy valahová az autójával. Az úton akadozni kezd a motor, ezért a céljához egy kis késéssel ér el. Ha jó gondolatai vannak, akkor így szól: „Bizonyára nem véletlen, hogy Isten lelassított engem. Ki tudja: lehet, hogy ha nincs ez a késés, akkor balesetbe kerültem volna! Istenem, hogyan adjak hálát, hogy megóvtál engem a veszélyől!?” És az ilyen ember Istent áldani fogja. Az azonban, akiben nincsenek jó gondolatok, a történtek iránt nem szellemi értelemmel fog viszonyulni és káromolni kezdi Istent: „Micsoda balszerencse! Korábban kellett volna érkeznem, én meg elkéstem. Semmi nem jön össze. Az istenit…”

Ha az ember a vele történteket a „jobb” (jó) gondolatokon keresztül fogja fel, akkor segítséget kap. Ha azonban „balra” dolgozik, akkor kínlódik, elcsigázódik, elveszíti az egyensúlyát. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt a Szent Hegyről Uranopoliszba érkeztünk és készültünk tovább utazni – Thesszalonikibe. Egy teherautót adtak nekünk, amelyre már mindenféle csomagokat raktak: bőröndöket, narancsos ládákat, halat, üres, piszkos halasládákat… Ebbe a raktérbe kellett beülniük az embereknek: az Athoniáda*** gyerekeinek, szerzeteseknek, világiaknak. Aki tudott, leült a deszkákra, a többiek állva maradtak. Az egyik kövér világi mellém ült a kispadra. Mivel nagyon szorosan ültünk, kényelmetlenül érezte magát és ezért hangosan méltatlankodni kezdett: „Hát micsoda szemtelenség ez!”.

Nem messze tőle ült egy szerzetes, aki egészen beszorult a büdös halasládák közé, szegénynek épp csak a feje lógott ki közülük. A teherautó elindult a rossz minőségű, gödrökkel borított úton, iszonyúan rázkódott és ugrált a gödrök felett. Az egymásra helyezett dobozok ráborultak a szerzetesre, aki a fejét védve, a kezével próbálta visszatartani azokat. Kövér szomszédom a kispadon pedig továbbra is hangosan elégedetlenkedett, mert egy kicsit szűkösen volt kénytelen ülni. „Hát mit óbégatsz állandóan? – próbáltam csitítani. – Nézd meg, mit kell elviselnie a szomszédodnak! Hogy bírod, atya?” – kérdeztem a szerzetest. „Jobb itt, mint a pokolban, Geronda****” – felelte mosolyogva. Az egyik a padon ült és kínlódott, a másik pedig jó hangulatban volt, annak ellenére, hogy fentről büdös halasládák hullottak a fejére. Az út nem volt rövid – két óráig tartott.

A világi gondolatban azon képzelgett, hogy milyen kényelmes lenne autóbuszban utazni, és ezért kész volt felrobbanni a dühtől. A szerzetes örült, mert azokra a szenvedésekre gondolt, amelyeket a pokolban kellene elviselnie. „Két óra múlva megérkezünk és elhagyjuk ezt a tragacsot, - gondolkodott a szerzetes. – A szerencsétlen bűnösök pedig örökké kínlódnak a pokolban. Igen, ott a kínok valóban pokolbéliek lesznek: össze sem lehet hasonlítani ezekkel a dobozokkal és az emberek tolongásával. Hála Néked Isten, - itt nem olyan rossz, mint ott”.
__________________________________
* Engedelmesség - így nevezik a monostorokban az egyes szerzetesek által végzett munkát: a szerzetesek engedelmességből végzik azokat.

** Jóra való törekvésnek fordítható a φιλότιμο kifejezés, amelyet Paisziosz atya gyakran használ a beszédeiben. Nem szó szerint nagyvonalúságnak, áldozatkészségnek, az anyagi szempontokkal szemben az erkölcsi és lelki-szellemi szempontok előnyben részesítésének lehetne fordítani.

*** Athoniáda – fiúiskola a Szent Hegyen. 1753-ban alapították. A megszokott iskolai tananyag mellett a diákok teológiai és gyakorlati egyházi-egyházművészeti tárgyakat tanulnak (Szent Írás, Szentek Élete, Liturgika, ógörög nyelv, bizánci egyházi éneklés, ikonfestés stb.)

**** Geronda – öreg, sztarec – az idősebb szerzetesek megnevezése.

A fordítás orosz nyelvből az alábbi kiadvány alapján készült: Блаженной памяти Старец Паисий Святогорец. Слова. Том 3-й. Духовная борьба. Монастырь Святого Апостола и Евангелиста Иоанна Богослова. Суроти, Салоники. Издательский дом "Святая Гора", Москва. 2003.

Forrás

 
Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.