A böjtről Nagyböjtben

alt

Érdekes dolog, hogy mekkora sikere, piaca van mostanában a böjt szekularizált formáinak, úgy mint fogyókúra, vagy méregtelenítő kúra. Gyakorlata szinte ugyanaz, mint a keresztény böjté, mégis a célja teljesen más, pusztán az ember fizikai jólléte, egészsége vagy külső szépsége.

Ebben a kontextusban, amikor a világ felfedezi a böjt jótékony hatásait, még meglepőbb, hogy az egyház böjti fegyelme mennyit változott a II. Vatikáni zsinat után: mondhatni a kötelező böjt a minimumra redukálódott (összesen két nap az évben, Hamvazószerda és Nagypéntek). Azzal a megfontolással történt ez, hogy a hívek felnőtt keresztények, és egyénileg, felelősen majd eldöntik, milyen egyéb böjti formát választanak.

Egy szempontból szép és érthető, hogy az egyház nem akar felesleges terhet róni az emberek vállára, de másrészről kicsit naiv álláspont. Az emberi természet gyengesége miatt, amely folytonosan a kényelmesebb és a könnyebb felé ösztönöz, a külső törvénynek megvan a pedagógiai értéke: amíg az ember el nem jut a teljes belső szabadságra, amikor a törvény már teljesen a sajátja lesz, és nem szorul rá külső ösztönzésre, addig a külső törvény komoly iránymutatás a jó és erényes cselekedet felé.

Miért jó a közös böjt?

De más szempontból is veszteségnek tekinthetjük a katolikus böjti fegyelem szétmállását: egy közösség identitását, belső kohézióját a közös imádságok, ill. külső, látható jelek nagyban meghatározzák, így pl. a katolikusokat az, hogy pénteken nem esznek (ettek) húst.[1] Amint ez az egyéni megítélésre van bízva, egy fontos közösségi identifikációs, összetartó faktort hagytunk el. (Angliában pl. ilyen megfontolásból is vezették vissza a püspökök néhány éve a kötelező pénteki hústilalmat az egész évre.) A muszlim vallással most kényszerből ismerkedve, valószínűleg az európai kereszténységnek is lesz alkalma elgondolkodni azon, hogy a vallásnak ezek a látszólag pusztán külső jelei nem biztos, hogy egy az egyben kidobásra valók. Másrészt, aki kipróbálta, tudja, hogy milyen támogató ereje van egy közösségnek a böjtben, és sokkal könnyebb valami nehezet együtt csinálni, mint privát gyakorlatként.
A másik érdekes tendencia keresztény köreinken belül a böjt elspiritualizálása: azaz, amikor a hagyományos böjt helyett, meghirdetjük az autós böjtöt (teremtésvédelmi szempont), a facebook-böjtöt, TV-böjtöt és hasonlókat. Vagy amikor a böjtöt úgy értjük, hogy a szavainkkal böjtölünk stb. Ezek mind pozitív dolgok, és önmagukban helyesek. Csak akkor van gond, ha a böjt eredeti jelentését, vagyis azt, hogy az evést annyira korlátozzuk, hogy az fizikailag érintsen, teljesen elfelejtjük. TV, autó és hasonlók hiánya ugyanis nem érinti annyira, olyan húsba vágóan az embert, mint az
[1] Ma a hústól való megtartóztatás a két böjti napon kívül csak nagyböjt péntekjein kötelező.

Ezért szeretnénk néhány szempontot felkínálni a böjt újrafelfedezéséhez.

Az írás elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.