A kísértés nem bűn, hanem szenvedés

kep16Mikor válik a bűn gondolata bűnös beleegyezéssé? Hogyan tehet a kísértés Krisztus tanújává?

A kísértés általános emberi tapasztalat. Mivel közvetlenül kapcsolódik a bűnhöz, sokan azonosítják vele. Pedig a kísértés nem azonos a bűnnel. Ha az volna, hogyan mondhatná a Szentírás, hogy Jézus „mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt”? (Zsid 4,15)  Kísértés és bűn tehát két külön fogalom.

Sokan azért érzik bűnnek a kísértést, mert van benne valami kívánatos. Másként persze nem is volna kísértés, hiszen ami kizárólag rossz, az nem csábít senkit. A bűn édeskés gondolata azonban önmagában még nem bűn.

Hogy a bűn gondolata mikor válik bűnös beleegyezéssé, abban világos iránymutatást ad Bíró László püspök kedves, természetes hasonlata: ha letisztel egy madár, arról nem tehetsz; de ha engeded, hogy fészket rakjon a fejeden, arról már igen!

A nap mint nap hordozott megkísértettség valójában egyfajta szenvedés, amelyet hétköznapi vértanúságnak is mondhatnánk. Téved, aki szégyelli vagy utálatosnak tartja magát Isten előtt, amiért kísértést szenved. Kísértés idején még nagyobb szükségünk van rá, hogy hozzá meneküljünk és tőle kérjünk erőt. Küzdelmünkkel Istent dicsőítjük és kegyelmének erejéről teszünk tanúságot.

Az írás elolvasható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.