Hitvédelem

​Az utóbbi években egyre többször találkoztam azzal a jelenséggel, hogy akár budapesti plébánián is, ha valamilyen okból nincsen pap, aki a szentmisét megtartsa, akkor a szentmise helyett igeliturgiát tart egy világi személy, esetleg diakónus, áldoztatással egybekötve. Akkor is, ha egyébként aznap volt a templomban másik szentmise, és akkor is, ha egészen könnyen meg lehetne oldani a szentmisén való részvételt, mondjuk úgy, hogy az ember átmegy egy közeli templomba. 

De olyannal is találkoztam, hogy ha egy plébánián a három vasárnapi szentmise közül – a plébános távollétében – az egyikre nem sikerült helyettest találni, akkor az eredmény az, hogy lesz két szentmise és egy igeliturgia. 

1914
Egy bécsi műintézet által kiadott műlaphoz készült
Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bűnökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!

Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
– add, hogy mondhassuk könnyebben –:
Legyen meg a te akaratod!

Soltész Miklós interjú a Mandinerben

„A jogszabályalkotás nem elegancia kérdése. Lehet piperkőcködni, de a törvényhozás sokféle érdek mentén történik” – magyarázza Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Mandinernek az egyházügyi törvény körüli mizériát. A kereszténydemokrata politikussal többek között koalíciós feszültségekről, a vadliberalizmus és az iszlamizmus veszélyeiről, a migránsozó plakátkampány keresztényiségéről beszélgettünk; és arról is megkérdeztük, hogy miben nem ért egyet Ferenc pápával. Azt is leszögezte: benne marad a hit- és erkölcstan a Nemzeti Alaptantervben. Interjúnk.

Hihetetlennek tűnik Magyarországról, de a transzgender lobbi a világ számos országában alapvetően alakítja éppen át a családok és a gyerekek életét szabályozás és törvénykezés útján. Miután a homoszexualitás már nem megosztó téma, a progresszív baloldal új eszköz után nézett, hogy tovább destabilizálja a hagyományos családot (papa, mama, kisfiúk, kislányok), a társadalom alapszövetét, méghozzá azáltal, hogy a tévében és az iskolákban a gyerekeket a nemi identitás megválaszthatóságának lehetőségéről tanítják.

„Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.” (Péld 30,18-19)

Egy egész hétvége. Gyerekek nélkül. Csak a férjem meg én, kettesben a hegyekben.

Mint egy megvalósult álom. Leszámítva, hogy…

A böjt nem csak azt jelenti, hogy ritkán eszünk, hanem azt, hogy keveset eszünk; nem is azt, hogy egyszer eszünk, hanem azt, hogy nem eszünk sokat. Oktalan az a böjtölő, aki kivárja a megfelelő időpontot, és étkezés idején egészen átadja magát - testével és elméjével - a telhetetlen falánkságnak. 

Folytatjuk a hétfőn megkezdett sorozatot, amiben megpróbálunk röviden válaszolni néhány gyakran felmerülő kérdésre a katolikus egyház tanításával kapcsolatban. Következzen újabb öt kérdés!

A katolikus egyház hozzáadott könyveket a Bibliához.

A Biblia Jézus korában nem úgy nézett ki, mint ma, hogy bemész a boltba, és leveszed a polcról a szépen bekötött könyvet. Jézus korában (amikor még csak az Ószövetség létezett leírva), úgy képzeld el, hogy voltak különálló iratok, amiket a zsidó közösségek olvastak, de nem volt még végleges ezeknek a könyveknek a listája, azaz nem volt még kimondva, hogy a sok használatban lévő könyv közül melyiket kell sugalmazottnak, isteninek tartani.

Ha az Evangélium hirdetésének erről a formájáról esik szó, általában mindenki húzza a száját. Az utcán tevékenykedő „térítőkről” szekták, akaratoskodó, kellemetlenkedő emberek jutnak az eszünkbe, akik láttán inkább úgy teszünk, mintha telefonálnánk. Valóban csak ez az útja az utcai evangelizációnak? Hogyan fogadjuk, ha minket szólítanak meg? Nekünk is meg kell jelennünk az utcán?

- A szorongás nem halálos.

- A szorongás nem jelent gyengeséget.

- A gondolatok csak gondolatok, nem tények.

Art Buchwald rovatvezető mesélt egy napjáról, amikor egyik barátjával utazott egy NewYork-i taxiban. Amikor kiszálltak a taxiból, barátja így szólt a sofőrhöz:

– Köszönöm az utat! Maga fantasztikusan vezeti ezt a taxit!

A taxisofőrnek elakadt a szava a döbbenettől egy másodpercre, aztán így szólt:

– Mi maga? Valami okostojás?

– Nem – szólt a férfi. – Komolyan beszélek. Csodálom, ahogy megőrzi a hidegvérét a sűrű forgalomban.