Hitvédelem

"A csökönyös vadszamár is megszelídülhet." (Jób 11,12)

A Szamár bár makacs és engedetlen jószág, mégis szent feladata volt és van. Próféták jártak régen e balga állaton.  Az újszövetségben pedig nyakassága ellenére mégis arra rendeltetett, hogy hordozza a hátán Krisztusát így segítve őt az útján.

 Ugyanezt teszem én is. Szamárként hordozom a hátamon Megváltó Jézusom. Pontosabban szólva hordozom a balgaságomból fakadó keresztem, amit valójában nem is én, hanem Krisztus visz helyettem, amint a közismert ének is mondja: Nem te viszed a keresztet, hanem a kereszt visz téged, nincs más öröm itt a földön, mint megszeretni Istent, nincs más öröm itt a földön, mint tudni, hogy Isten szeret!

Ferenc pápa február 11-i keltezéssel Henryk Hoser-t, Varsó-Praga érsek-püspökét nevezte ki különleges küldöttévé a medjugorjei Mária kegyhelyre. A pápa különleges küldöttének a missziója – áll a hivatalos vatikáni közleményben –, hogy „mind elmélyültebb ismeretet szerezzen a medjugorjei Mária kegyhely lelkipásztori helyzetéről és főként azoknak a híveknek a lelkipásztori szükségleteiről, akik zarándoklatra érkeznek oda, illetve ezen ismertek birtokában esetleges lelkipásztori kezdeményezéseket javasoljon a jövő számára.

FEBRUÁR

1.    Szükséges, hogy mindenben Krisztusnak és Egyházának tanítása szerint éljünk. Ezen az úton kell szellemi tudatlanságunkra és gyengeségünkre gyógyulást keresnünk.

2.    Csak abban az esetben szabad valamely dolognak, mely természetfölötti módon jelentkezik előttünk, hitelt adnunk, ha nem ellenkezik Krisztusnak és Egyházának tanításával.

3.    Az a lélek, amely kinyilatkoztatásokat kíván, hibát követ el. Ezekre ugyanis semmi körülmények között nincs szükségünk, mert a természetes eszünk és az evangélium törvénye minden dologban eligazíthat bennünket.

6. FEJEZET

EMLÉKEZÉS A HALÁLRA

       1. Minden szót megelőz a fogalom. A halálra és a vétkeinkre gondolás pedig a sírást és bánkódást előzi meg. Ezért került a hozzá illő helyre ebben a fejezetben.

       2. A halálra gondolás mindennapi halál, a kimúlás gondolata pedig óránként ismétlődő sóhajtozás.

A démonok e vallomása után Szent Domonkos a jelen levőkkel a Rózsafüzért imádkoztatta, lassan és tiszteletteljesen. S íme, a váratlan meglepetés! A Szent és a nép által elimádkozott minden egyes Üdvözlégyre tüzes széndarabok formájában démonok sokasága hagyta el a megszállottat. Amikor a szerencsétlen teljesen megszabadult, a Szent Szűz, továbbra is láthatatlanul, megáldotta az embereket, és mindannyian érzékelhető módon heves örömet tapasztaltak. Ez a csoda sok albigens eretnek megtéréséhez vezetett, akik még a Rózsafüzér testvéri közösségébe is beléptek.

Június nem csak a vakáció beköszönte, a szóbeli érettségik vagy a vizsgaidőszak zárása miatt ünnep, hanem ez a hónap az Egyház életében a papszentelések időszaka is.

Ilyenkor megtelnek a székesegyházak és ezrek imádkoznak a felszentelt papokért, diakónusokért. Csodálatos emlék marad az én életemben is. A felszentelés, az első mise, a szülők, testvérek megáldása és persze azon emberek közelsége, akik végig kísérték a gyermekből felnőtté válásomat, az útkeresésemben pedig a papi hivatásom formálódását, erősödését.

Az igazság nem relatív, nem nézőpont függő és sajnos még attól is független, hogy mit hiszünk róla.

​Az utóbbi években egyre többször találkoztam azzal a jelenséggel, hogy akár budapesti plébánián is, ha valamilyen okból nincsen pap, aki a szentmisét megtartsa, akkor a szentmise helyett igeliturgiát tart egy világi személy, esetleg diakónus, áldoztatással egybekötve. Akkor is, ha egyébként aznap volt a templomban másik szentmise, és akkor is, ha egészen könnyen meg lehetne oldani a szentmisén való részvételt, mondjuk úgy, hogy az ember átmegy egy közeli templomba. 

De olyannal is találkoztam, hogy ha egy plébánián a három vasárnapi szentmise közül – a plébános távollétében – az egyikre nem sikerült helyettest találni, akkor az eredmény az, hogy lesz két szentmise és egy igeliturgia. 

1914
Egy bécsi műintézet által kiadott műlaphoz készült
Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bűnökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!

Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
– add, hogy mondhassuk könnyebben –:
Legyen meg a te akaratod!

Soltész Miklós interjú a Mandinerben

„A jogszabályalkotás nem elegancia kérdése. Lehet piperkőcködni, de a törvényhozás sokféle érdek mentén történik” – magyarázza Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Mandinernek az egyházügyi törvény körüli mizériát. A kereszténydemokrata politikussal többek között koalíciós feszültségekről, a vadliberalizmus és az iszlamizmus veszélyeiről, a migránsozó plakátkampány keresztényiségéről beszélgettünk; és arról is megkérdeztük, hogy miben nem ért egyet Ferenc pápával. Azt is leszögezte: benne marad a hit- és erkölcstan a Nemzeti Alaptantervben. Interjúnk.