Hitvédelem

A gyilkosság sokkal előbb kezdődik, mint hogy agyonütjük egymást, és a gyökerek sokkal mélyebben vannak, mint az látható lenne.

Hol kezdődött az, hogy az ember képes gyilkolni? Ott, amikor nem vette tobbe komolyan, hogy Isten Isten, az ember ember, és a Teremtő uralkodik a teremtményein. Ő akart Istenné lenni - emlékszünk a tegnapi igéből, ezt ígérte a kísértő az embernek -, ő akar uralkodni a többieken.

Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? (Róm 8,35)

Az ébresztőóra zölden villog a sötétben. Mintha beragadt volna 3 órára. Az álom elillan, hiába érzem kimerültnek magam.

Új projektbe kezdtem, ami nagyon nyomaszt, mert tudom, hogy elvéthetem. Valamit kihagyok, elfeledkezem fontos részletekről, hibázok, akadályozok másokat a folyamatban. Könnyen meglehet, hogy csalódást fogok okozni. Kiderül, hogy nem felelek meg, vagy egyszerűen rossz vagyok.

I. Isten ereje a gyöngeségben mutatkozik meg

- Ismered Dávid és Góliát küzdelmének leírását a Bibliából. Az állig felfegyverzett, Istent káromló Góliátot Dávid egyetlen parittyával legyőzi... Az elbeszélés örökérvényű mondanivalóját Dávid így fogalmazza meg: “Tudja meg az egész sereg! Az Úrnak nincs szüksége kardra és lándzsára ahhoz, hogy győzelmet adjon.” (1 Sám 17,47)

„Elcsendesítettem a lelkem, így békét szereztem neki. Mint anyja ölén a gyermek, mint a gyermek, úgy pihen bennem a lelkem.” Zsolt 131,2

Egész jól indult a reggel – az első öt perc mindenképpen. Kávézni mentem Karen barátnőmmel, jól is voltam, míg meg nem kérdezte, hogy érzem magam. Mielőtt válaszolni tudtam volna, kitört belőlem a sírás.

Isten úgy teremtette meg az embert, hogy a boldogságunk ő maga legyen. Az embernek csak Isten elég. A bűn elszakította az embert Istentől, megszakadt a kapcsolat vele. Önmaga erejéből az ember nem tudja helyreállítani ezt a kapcsolatot, így nem is válhat boldoggá. Isten jött segítségünkre, hogy Isten és ember kapcsolata helyreálljon, azaz megtörténjen a kiengesztelődés.

Barsi Balázs atya ezúttal egy elmélkedést küldött a KV olvasóinak, melyben bibliai, filozófiai és történeti mélységekbe vezet bennünket a lélek halhatatlanságának keresztény tanításával kapcsolatban. Ráébreszt minket, hogy ez mennyire egy alapvető tanítás, és mégis mennyire nem magától értetődő történetileg nézve. Az elmélkedés keretét egy kispap aggódó kérdése adja, egy teológiai tanár kemény kritikában részesül... Talán az eset a valóságban is megtörtént, talán csak irodalmi eszköz...

Felkészülés Jézus Krisztus országára

[I. «A SZENT SZŰZ-TISZTELET SZÜKSÉGESSÉGE»]
[A. A MÁRIA-TISZTELET SZÜKSÉGESSÉGE]
1. Szűz Mária által jött Jézus Krisztus a világra, s szintén Őáltala kell uralkodnia a világon.

2. Szűz Mária nagyon rejtett életet élt, ezért nevezi Őt a Szentlélek és az Egyház Alma Maternak – rejtett és titokzatos Anyának. Alázatossága oly mélységes, hogy a földön nem volt hőbb és örökebb vágya, mint hogy önmaga és a teremtmények előtt rejtve maradjon, egyedül csak Isten ismerje.

Szent II. János Pál pápa Test Teológiája elmélkedéssorozatának egyik legismertebb nemzetközi szakértője, Christopher West. Az amerikai szerző nem csak könyveiről (pl.: A test teológiája kezdőknek - Bevezetés II. János Pál szexuális forradalmába), hanem megragadó előadásmódjáról is méltán ismert.

„A föld széléről kiáltok hozzád, mert elepedt a szívem. Vezess fel engem a kősziklára, amely túlságosan magas nekem!” (Zsolt 61,2)

Kihagyod a reggelit. Elkésel a munkából. Elfelejtettél tízórait csomagolni a kisfiadnak. Everestnyi a szennyes a fürdőszobában. Valaki, akit nagyon szeretsz, kórházba került. Nem lesz időd bevásárolni a napi szükséges élelmiszert. Még mindig nem válaszoltál a rengeteg telefonüzenetre, emailre.

"A csökönyös vadszamár is megszelídülhet." (Jób 11,12)

A Szamár bár makacs és engedetlen jószág, mégis szent feladata volt és van. Próféták jártak régen e balga állaton.  Az újszövetségben pedig nyakassága ellenére mégis arra rendeltetett, hogy hordozza a hátán Krisztusát így segítve őt az útján.

 Ugyanezt teszem én is. Szamárként hordozom a hátamon Megváltó Jézusom. Pontosabban szólva hordozom a balgaságomból fakadó keresztem, amit valójában nem is én, hanem Krisztus visz helyettem, amint a közismert ének is mondja: Nem te viszed a keresztet, hanem a kereszt visz téged, nincs más öröm itt a földön, mint megszeretni Istent, nincs más öröm itt a földön, mint tudni, hogy Isten szeret!