Hitvédelem

Elmélkedés 2022. március 2. Hamvazószerda

Varga László megyéspüspök

Nagyböjt első vasárnapja

A kegyelmi élet növekedése az érdem, az ima és a szentségek által

Nem beszélhetünk a belső élet alapjairól, forrásairól anélkül, hogy ne beszélnénk a megszentelő kegyelem és a szeretet növekedéséről. Senki sem üdvözülhet e természetfeletti erény nélkül, amely a legmagasabb mind közül, és amelynek inspirálnia és ösztönöznie kell a többit. Sőt, nem szabad, hogy helyhez kötött maradjon, hanem növekednie kell bennünk akár a halálunkig is. Ez a tanítás nagy fényt vethet és kell, hogy vessen a lelki életre, hiszen ez az alapja minden olyan buzdításnak ami arra ösztönöz minket, hogy egyre fokozottabb alázattal és nagylelkűséggel haladjunk előre a szeretet teljes tökéletességére való vágyakozásban.

Az atyáinktól származó sok dolog között, amelyek szükségesek a hagyomány helyreállításához, kevés olyan dolog van, amelyet jobban elhanyagolnak, de amely ugyanakkor szükségesebb is lenne, mint a testi böjt. Még a hívő katolikusok is, akik buzgón törekszenek a szentmise és a valóságos jelenlétnek kijáró tisztelet helyreállítására, a legalapvetőbb böjtöt, amelyet atyáink még 1950-ben is gyakoroltak, ritkán értik és gyakorolják. Ráadásul a modern világnak a saját étvágya és az érzéki élvezetek iránti rabsága a rabszolgatartó közösségi média mindenütt jelenlévő uralmán keresztül a katolikus családokba is behatol. Ezért ebben a cikkben az a szándékunk, hogy az olvasóknak megadjuk a szükséges ellenszert mind a lelki életben burjánzó tanbeli tévedésekkel szemben, mind pedig az elődeinktől származó szükséges gyakorlati bölcsességet a böjt eme erényének visszaszerzéséhez.

A házasság boldogsága – előadás sorozat ötödik előadása

2022. február 4. Bíró László püspök atya, Pálos Lelki Központ - Szent Imre templom, Pécs

Sok évvel az internet és a közösségi oldalak elterjedése előtt készült egy nagyon gazdag emberrel egy interjú. A beszélgetés végén a riporter még egy kérdést feltett a milliárdos iparmágnásnak: „Uram, mennyi az elég?” A gazdag ember enyhe vigyorral a száján és a kezével gesztikulálva csak annyit felelt: „Csak még egy kicsi kell.”

Úgy tűnik, ez materialista korunk mottója: „Csak még egy kicsit.” Más szóval a túl sok sosem elég. Mert arra lettünk kondicionálva, hogy soha ne legyünk elégedettek azzal, amink van.

Dr. Gál Péter: Homilia az évközi 7. vasárnapra

A MEGBOCSÁTÁSRÓL

Kedves testvérek!

Nehéz témát hallottunk az Úr Jézustól, valljuk meg őszintén. Nem szoktuk kitenni magunk elé a szövegét a ma hallott ószövetségi jelenetnek, amelyben csodálatosan viselkedik Dávid király, az ellene küzdő Saul királlyal szemben megbocsájt neki.

István (Budapest)

A szentségi esküvőn testileg-lelkileg holtodiglan-holtomiglan esküszünk hűséget. A halál azonban csak a testünket érinti, így kérdés marad, hogy a földön megkötött házasság lelkek közötti szeretet-köteléke megmarad-e a testi halál utáni öröklétben?

Nazianzoszi Szent Gergely (IV.sz.) levélben kér elnézést egy örömapától, mert nem tud elmet a nni, hogy a fiatalok kezét egymásba fűzze, s kettejük kezét Isten kezébe helyezze. A cselekvő jobbkezek összefűzése egy ősi gesztus, a Bibliában (Tóbiás könyve) és az antik görög-római jog világában is jelen van. S aztán megjelenik a szarkofágokon is: hiszik, hogy a kezek továbbra is össze vannak fűzve a halál után is. A keresztények a legelejétől hiszik, hogy a szeretetkapcsolatok megmaradnak. Bár az egyházjog „csak” a halálig vár el hűséget, s az özvegyek újra házasodhatnak, mégis reméljük, hogy a szentségi házasság nem csak evilági ügy, hanem örökké megmarad.

Részlet A belső élet három korszaka c. művéből (P. Reginald Garrigou-Lagrange, O.P.)

Az egyetlen szükséges dolog kérdése a jelen korban

Amit az imént mondtunk, az minden időben igaz; de a belső élet kérdése ma élesebben merül fel, mint számos más, a miénknél kevésbé zaklatott korszakban. Ennek az érdeklődésnek a magyarázata abban rejlik, hogy sok ember elszakadt Istentől, és megpróbálta Nélküle megszervezni a szellemi és társadalmi életet. A nagy problémák, amelyek mindig is foglalkoztatták az emberiséget, új és olykor tragikus színezetet kapnak. Ha Isten nélkül akarunk boldogulni, aki először Ok és végül Cél, az szakadékba vezet; nemcsak a semmibe, hanem a semminél is rosszabb fizikai és erkölcsi nyomorúságba.

„Ezért a vállalkozásért senki nem könyörög.” Hallottunk már ilyen kijelentést? Vagy épp mi magunk mondtuk már? Általában egy ilyen kijelentés az üzlet sikertelenségét vetíti elő, amin már az ima se segít.

Ugyanakkor vizsgálhatjuk ezt a kérdést teljesen más szemszögből is. Tapasztalataim szerint sok kis és nagy vállalkozás épp azért bukik el, mert nem imádkoznak érte. Vannak vezetők és tulajdonosok, akik Isten vezetése és útmutatása helyett saját maguk határozzák meg az irányt. Nincs helye annak a mérlegelésére, hogy Isten mit gondol szándékaikról.