3 év, 4 várandósság, 5 gyermek elvesztése…

alt

Gyöngyi története igazi mélységeket mutat meg: csalódást, kételyeket, elbizonytalanodást, várakozást… És mégis, vannak benne magasságok is: változás, épülés, bizalom, kitartás.

Példamutató és nagyon szép tanúságtétel következik gyermek elvesztése kapcsán.

Lassan 10 éve élek párkapcsolatban és majdnem 7 éve házasságban. Kislányként meg fiatalként is úgy gondoltam, hogy ha az ember megtalálja az ideális társat, akkor boldogan élnek míg meg nem halnak, születnek sorban a gyerekek, béke és boldogság van otthon. Nagyon hamar rájöttem, hogy ez nem így működik…

Kiderült, hogy a férjem már egyáltalán nem az a férfi, akihez hozzámentem és én sem vagyok már az, aki 7 éve voltam menyasszonyként. Folyamatosan változunk külön-külön és együtt is.

Négy várandósággal 5 gyermeket veszítettünk el közel 3 év alatt, és azóta sem született gyermekünk. Mindegyik vetélés alapjaiban rázta meg a személyiségünket, a házasságunkat és a hitünket is. Minden alkalommal darabjaimra estem szét és újra össze kellett raknom magamat, negyedszer is felállni és menni tovább. És hogy ez hogy sikerült?

Minden vetélésemkor valami más téma került elő. Eleinte a felnőtté válásomban segítettek talán. Maximálisan támaszkodtam a férjemre, örültem, hogy mi megvagyunk egymásnak, ha a gyermekünk meg is halt éppen.

A második gyermek elvesztése (17 hetes magzat) után munkahelyet váltottam, illetve megvettük a házunkat, amit nagyon szeretünk, és nagy álmunk volt. Ez adott egy löketet a váltáshoz, változáshoz.

Az utolsó vetélés igaz, “csak” 8 hetes volt, de 10 hetesen derült ki, hogy nem élnek (ikrek voltak). Ismét műtét… nagyon megviselt. Itt kérdőjeleződött meg a hitem, két napig úgy gondoltam, hogy nem tehet ilyet velünk Isten, aki Jó.

Aztán rájöttem, hogy a hitem nélkül csak lógok a levegőben, szükségem van az Úrra, még ha most nehéz is. Vitatkoztam vele, elmondtam, hogy mennyire csalódott vagyok.

Nagyon kemény kérdések, kételyek fogalmazódtak meg bennünk, megkérdőjeleződött a házasságunk is. Lehet, hogy nem jól mentem férjhez…  Vajon tényleg nekünk kellett-e összeházasodni, mi van, ha mástól már lenne gyerekünk külön-külön. Egyáltalán: hogy tehet ilyet velünk az Isten, aki Jó…? Hogy lehet, hogy nem lehetek édesanya, amikor kicsi koromtól fogva ez a vágyam? Talán mégse ez az utam?

Valószínűleg ezektől a kételyektől helyeződik új alapokra mind a hitem mind a házasságunk. 

A teljes cikk megtalálható itt.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.