A tized fizetésének áldásai

MI A TIZED, MIRE JÓ?

A tizedet fogalmát röviden úgy lehetne meghatározni; hogy minden bejövő jövedelmünk 10 %-a, amit Istennek adunk. Az eredete ószövetségi: Ábrahám tizedet fizetett Melkizedek papnak (vö. Ter 14,18-20). Az Ószövetségben a papság és levitaság anyagi fenntartását biztosította, a zsidók számára kötelező anyagi szolgáltatás volt (vö. Lev 27,30-34; Szám18,20-29). Az Újszövetség idején is fennmaradt, az egész egyháztörténelmet végigkísérte, Magyarországon 1848-ig volt érvényben. A célja az Egyház történelmében hasonló volt, mint az Ószövetség idején, a papság és az egyház fenntartása.

Miért beszélünk ma róla? Mire kellene ma Istennek? A cél nem változott: az egyház fenntartását szolgálná, a céljai megvalósításához, ami nem más, mint az evangelizáció. Ha körülnézünk világunkban, könnyen beláthatjuk, hogy a világra ráfér az evangelizáció (hazánk világszínvonalon áll az abortuszok, öngyilkosságok, válások, alkohol, kábítószer és mindenféle egyéb függőségek, testi és lelki betegségek szempontjából). Az evangelizációhoz azonban nagy szükség van munkásokra, ami Jézus korához hasonlóan most is kevés. A tized egyik fő célja ma az lenne, hogy minél több missziós munkatársat tudjunk küldeni az aratásba, mert népünk jelenleg a nagy semmi felé tart. A tized fizetésével, annak áldásaival kapcsolatban szeretnék röviden megosztani az életemből néhány eseményt.

KEZDETEK

Első emlékem, amikor hallottam a tizedről, 2004 nyarára tehető, amikor befejeztem az egyetemet. Azon a nyáron három lelkigyakorlaton is részt vettem, és az egyiken az egyik tanító (nem titok a neve sem: Gyuris Gellért, Szegedről) beszélt arról, hogy ő tizedet fizet az Istennek. Ezután kezdett bennem érlelődni a gondolat, hogyha lesz munkám, én is fogok tizedet fizetni. Őszre kaptam is állást. Azonban némi bizonytalanság volt még bennem: akkor kapom életem első fizetését és annak tíz százalékát már adjam is oda Istennek? Egy kicsit tartottam tőle, hogy hiányozni fog az a 10 százalék, de végül belevágtam: elhatároztam, hogy már az első fizetésemből fizetni fogok. Volt még ezen felül egy fenntartásom: azon is gondolkodtam, hogy mi lenne, ha előbb kevesebbet fizetnék, mint 10 százalék, aztán majd meglátom, hogy alakul, és később növelhetem az összeget. Ezt a „kiskapuzást” végül azzal vetettem el, hogy még nincs se feleségem, se gyerekem, most könnyebben megszokom azt, hogy 10 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodom, mintha magamon kívül másokról is kell majd gondoskodjam. Tehát belevágtam.

Mielőtt elkezdtem volna a munkát, egy szintén annál a munkahelyen dolgozó barátomat megkérdeztem, hogy mire is számíthatok, ő mennyit kap – hiszen ugyanolyan beosztásban fogok dolgozni, mint ő, a bérünk egyforma lesz. Ő akkor mondott egy összeget (nevezzük X-nek).

Elérkezett az első ledolgozott hónap és az első munkabér átutalás a számlámra. Ekkor igen nagy meglepetésben volt részem: nem X összegű fizetést kaptam, hanem X+10 %-ot. A barátom ezek szerint nem tudta a pontos fizetését. Nekem viszont ezzel Isten bebizonyította: nem kell tartanom attól, hogy hiányozni fog a kasszámból az a 10 %.

HOGYAN OSZTOM EL?

Mivel egyházunk jelenleg nem kér tőlünk 10-edet, így a Szentlélek vezetését kérve magam döntöm el, hogy hova is adom a tizedem. A pénzt minden hónapban többfelé osztom. 3 rész megy közvetlenül a misszióba (Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás, Szent András Evangelizációs Iskola, Szent Ignác Evangelizációs Iskola), egy részt egy paptestvéremnek küldöm, további egy rész egy diakónus árván maradt családjának. A legújabb, amit Isten a szívemre helyezett, hogy az Új Jeruzsálem Közösség hajléktalanmisszióját is támogassam. A tizedemnek nem a teljes összegét küldöm el, egy rész megmarad. Ez a fennmaradó rész minden hónapban egy tartalékot képez, amit mindig oda küldök, ahol a legnagyobb ínséget látom.

NEHOGY KÍSÉRTÉSBE ESSEK

Mióta munkám van, minden hónapban odaadom Istennek a tizedemet. Annak érdekében, nehogy kísértésbe essek visszavenni a 10 %-ot, a bankszámlámon fixre be vannak állítva minden hónap 6. napjára állandó átutalási meg-bízások, amiket a fent felsorolt általam támogatottak részére küldök. (Azon szerencsés emberek közé tartozom ugyanis, akik minden hó 5-éig biztosan megkapják a fizetésüket, így 6-án már biztosan rajta van a számlámon és aznap az Istennek szánt pénz nagy része megy is tovább…)

Természetesen nem csak a fizetésemből adakozok, hanem az esetleges plusz jövedelmeimből, pl. jutalom.

AZ ADAKOZÁS ÖRÖME

Az, hogy rendszeresen adakozom nagyon nagy örömet jelent számomra. 

Azzal, hogy anyagilag támogatom az evangelizációt, állást biztosítok olyan embereknek, akik főállásban tudnak többek közt az én adományomnak is köszönhetően Isten Országának növekedésén fáradozni. Noha én nem tudom az időm jelentős részét evangelizációra fordítani, de azzal, hogy ilyen szervezeteket, személyeket támogatok, az ott dolgozó testvéreknek ez a lehetőség már megadatik, így ők – helyettem is – tudnak evangelizálni. Ez hatalmas öröm számomra. Nagyon jó megtapasztalni esetenként azt, hogy némi pénzzel bajba jutott embereket, bajba jutott testvéreket tudok segíteni. Számomra az Istennek fizetett tized nagyon nagy örömet ad.

A TIZED FIZETÉSÉNEK ÁLDÁSAI

Nem kérkedni akarok, de mindenképp el kell mondanom, hogy a rendszeres tized fizetésemmel megtapasztalom Isten anyagi áldásait. Hiszem, hogy többek közt azért is van ilyen fix, megbízható állásom is, mert Istenhez hű vagyok anyagilag.

PRÓBÁK

Mint említettem a tizedem nem teljes részét szoktam elutalni minden hónapban, így folyamatosan van egy tartalékom, amit a legégetőbb helyzetekben lévő embereknek el tudok utalni. Amint arra szintén utaltam már, nem csak a fizetésemből adakozom, hanem az esetleges plusz jövedelmeimből, pl. jutalom. Egy időben ezekből viszonylag tetemesebb összeg halmozódott fel.

Ezen félretett pénzzel kapcsolatban egy nagy próba elé kerültem, amikor feleségemmel történt házasságkötésünk idején a lakásunkat újítottuk. Aki keveredett már lakásfelújításba, az tudja, hogy ez felér egy anyagi csőddel. Természetes, hogy semelyik munkafázisnak nem akkora lesz a költsége, mint a tervezéskor, ezért ilyen helyzetben az ember minden fillért meggondol, hogy hova teszi. Ilyen helyzetbe kerültem én is: a lakás csak nem lett kész, a pénz pedig fogytán volt.

Ebben a helyzetben elkezdtem gondolkodni azon, hogy vajon mi lenne, ha ezt a félretett pénzt visszavenném és felhasználnám. Ezen gondolkodásomat csak erősítette bennem az, hogy a nagy felújítás végére megkaptam a hírt, miszerint a fizetésem 10%-al csökkenni fog, tehát még inkább rászorulok minden pénzre. Ezt még fokozta az, hogy úgy tűnt, az akkor már állapotos feleségem adminisztrációs hibák miatt a törvény szerint járó GYED-nek csak a felét fogja kapni. Nagy próba előtt álltam! Mit tegyek? Sokat imádkoztam ezért a helyzetért, végül úgy döntöttem: előre menekülök.

A félretett pénz jó részét elutaltam olyan helyekre, ahol úgy ítéltem meg, a legnagyobb szükség van rá – így már csökkent is a kísértés arra, hogy a maradékot a magunk céljára költsem. És ami ez után következett: Isten válaszolt! Néhány hétre rá bejelentette a kormány, hogy a munkahelyemen dolgozók, – így én is – 10 %-os fizetésemelést kapunk. Ami ebben a még hihetetlenebb volt: az ország a világgazdasági válság közepén állt, de mi fizetésemelést kaptunk. Ilyen az, amikor Isten ujja belenyúl a világ folyásába! De ez még nem minden: néhány héttel később derült ki számomra, hogy a következő év január 1-től magasabb fizetési kategóriába lépek: 10 %-kal fog nőni a fizetésem! És még mindig nincs vége: az eddig taglalt összesen 20 %-os növekedésen felül további 10 %-kal több fizetést kaptam, – már nem is emlékszem miért. És még mindig nincs vége: némi pereskedés után a feleségem megkapta a törvény szerint jogosan járó GYED-et is (visszamenőleg, egy összegben).

Hűséges voltam Istenhez, és Ő a pillanatnyilag nehéz anyagi helyzetemet úgy oldotta meg, hogy 30 %-kal emelte a fizetésemet. Amit egyszer Istennek adunk azt ne vonjuk vissza, és bízzunk benne, ha anyagilag hűek vagyunk hozzá, Ő is hűséges lesz hozzánk! Kívánom, hogy kedves olvasó Te is tapasztalj meg hasonlókat Istenből a tized fizetésén keresztül, mint jómagam.

(forrás: MKKM Hírlevél, 2014. 2. szám)

Létrehozva 2023. május 16.