Megvallom őszintén, hogy én még soha nem raktam ki a Rubik kockát és talán nem is fogom. Kezdetben néhányszor próbálkoztam vele, de beláttam, hogy ez nem az én logikámhoz való. Egy száraz vízcsapból hamarabb kifacsarok egy verset, minthogy a kockák oldalait össze tudnám forgatni. Mindig is humán beállítottságú voltam. Magam is meglepődtem, amikor pl. a filozófia logika vizsgám jól sikerült.
Mivel nem tudom kirakni, ezért az összevissza tekergetett kockát, odaadom a világbajnok kezébe, aki néhány másodperc alatt kipörgeti. Amikor készen van, visszaadja nekem. Én ismét megpróbálkozom, ami persze megint nem sikerül ezért újfent a világbajnoknak adom oda, hogy segítsen.
Életünk sokszor olyan, mint az eltekert kocka. Nem áll benne össze az összhang, a rend és a kép. Hiába próbálkozunk, egyre nagyobb lesz a káosz és egyre távolabb kerülünk a megoldástól.
Ekkor én odaadom a szívem rubik kockáját a világbajnoknak, a föltámadott Jézusnak, aki sec perc alatt kipörgeti, összerakja és rendet csinál a rendetlenségben. Mivel szeret, ezért visszaadja a kezembe az életem, amit én megint elforgatok, a dolgokat összekeverem a rossz döntéseimmel és akkor megint nincs összhang és nem áll össze a kép. Konfúz minden. Ekkor megint Jézus kezébe helyezem a szívem rubik kockáját és megint rend lesz, harmónia és öröm.
Lassan ugyan, de megtanultam végre. Jobb, ha mindig az Ő kezében és szívében van elrejtve az életem. Ezért minden döntésemet odaadom Neki, minden döntésemet az Ő akarata alá rendelem.
Te még mindig kirakósdit játszol? Kockáztatod az életed, az üdvösségedet mert magad irányítva az életed, a Világbajnoktól félted a szívedet? Hányszor rontod még el? Ismerd fel és fogadd el, amit Igéjében mond, és akkor rendben leszel. Rendben magaddal, rendben másokkal, mert rendben vagy Ővele.
„Nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn15.5)
