Liturgikus énektár hittanárok részére

altELŐSZÓ

A gitár – különösen a fiatalok körében – rendkívüli evangelizációs erővel rendelkező hangszer, nem véletlen tehát, hogy az 1970-es évektől sorra alakultak hazánkban az ifjúsági énekkarok, melyeknek meghatározó hangszere lett. Ez létrehozott egy sajátos zenekultúrát, melyben – egyelőre – békésen megférnek egymás mellett a meglehetősen változó színvonalú énekek. Gitározni nemcsak templomban lehet, hanem táborokban és hittanórán, közösségi összejöveteleken is. A folyamat „mellékterméke”, hogy számos lelkipásztor és hitoktató is tud bizonyos szinten gitározni.

Több fórumon megállapítást nyert, hogy a hitoktatás, a hittananyag adekvát része a Katolikus Egyház liturgikus énekkincsének tanítása is. Ez alatt természetesen a gregorián és a több évszázados népénekek értendők. Az énektanítás fontosságát az is indokolja, hogy egyre idősebb és mindinkább fogyatkozik az a nemzedék, akik még 1950 előtt, kántortanítók irányításával tanulták meg egyházi énekeinket. Nem mindegy tehát, hogy az elkövetkező években lesznek-e templomainkban énekelni szerető és tudó, az énekeket ismerő hívek.

A katolikus egyházi iskolákban képzett énektanár segít felkészülni a tanulóknak a liturgia méltó ünneplésére. Plébániákon is van kántor, ám neki más az időbeosztása, mint a hittanárnak és sok esetben nincs is szakmailag felkészülve arra, hogy a fiataloknak énekeket

tanítson. Az önkormányzati iskolákban – ahol a hittanárok döntő többsége dolgozik – azonban semmilyen segítség nem áll rendelkezésre a liturgikus énekek megismertetése terén. Ezt jelenleg a hittanárok egy része úgy hidalja át, hogy az általa ismert – angolszász stílusjegyekben bővelkedő – gitáros énekeket tanítja meg a gyerekeknek, illetve diákmisén is ezeket éneklik. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor ahhoz fog vezetni, hogy hagyományos énekeink lassan kiszorulnak a templomból, és feledésbe merülnek, ami semmiképpen nem lenne kívánatos.

Ezért határoztam el, hogy – hittanárok részére – összeállítok egy gyűjteményt, melyből meg tudják tanítani legismertebb és legfontosabb énekeinket. Gregoriánnal csak a miseordinárium kötelező tételei, az Úr imája és néhány parafrázis kapcsán foglalkoztam, a többi ének a magyar strófikus népénekkincs darabjait öleli fel, különös tekintettel a magyar népi gyűjtésű énekekre. Elhatározásom valóra váltásában megerősített, hogy vannak olyan énekek, melynek szerzője Tinódi Lantos Sebestyén, tehát valószínű, hogy számos népénekünk – még az orgona széleskörű elterjedése előtt – eredeti formájában is lantkísérettel szólalt meg.

A harmonizálás szempontjából figyelembe kellett vennem a hangszer speciális lehetőségeit és a gitározó hitoktatók általános tudásszintjét. Sajnos jelenleg nem áll rendelkezésre olyan „hivatalos” orgonakönyv, melynek kíséreteit egy az egyben adoptálni lehetett volna. Általában Harmat Artúr: Szent vagy Uram című gyűjteményében található kíséretekből indultam ki, de legtöbb esetben radikálisan egyszerűsítenem kellett. A hangnemek szempontjából is kompromisszumokra kényszerültem, de minden indokolt esetben feltüntetem az eredeti hangnemet, és a „capodaster”, azaz CAPO segítségével az énekek visszahelyezhetők eredeti hangfekvésükbe.

A bevezető és a könyv részlete (a dalok tartalomjegyzékével) megtekinthető a szerző honlapján.

A könyv megvásárolható a Szent István Kiadó webáruházában, nagyobb egyházi könyvesboltokban.

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.