A Villanyhárfa portál lemezkritikája

„Érintsd meg a lelkem…”

A fáma úgy szól, hogy Balás Béla – aki helyi káplánként anno Nagymarosra is elvitte Szilas Imre Beatmiséjét– a magyar beatkorszak hajnalán állítólag Illéséket is mise szerzésére kapacitálta.

A kívánság – talán „Beton” atya meglepetésére is – végül két évtizeddel később és egy szerzőpárossal arrébb talált nyitott fülekre, amiből aztán a magyar rocktörténet egyik legérdekesebb alkotása lett. A Tolcsvay testvérek Magyar Mise című műve ugyanis kapukat nyit meg: szerzőit új pályaszakasz felé indította, hallgatóinak számára pedig úgy beszél a spiritualitás fontosságáról, hogy nem követi szigorúan egyik felekezet előírásait sem.

E szempontot érdemes jól megjegyeznünk, hiszen a Magyar Mise valódi üzenete nem érthető meg, ha gyakorló katolikusként a teológiai vagy liturgikus pontosságot kérjük számon rajta. Tolcsvayék műve ugyanis szakrális tárgyú, ám ízig-vérig színpadi mű, melyet hallgatva nyilvánvalóak a keresztény gyökerek, de az sem kétséges, hogy a mise-oratórium különös intenzitással kíván szólni korának hitehagyott, értékválságtól szenvedő emberéhez. A darab rendszerváltozás-környéki születéseebből a szempontból kulcsfontosságú: mindvégig érezzük benne a keresztény és magyar hagyomány felmutatásának igényét, illetve egyfajta vigasztalást: a Kádár-kor illúziótlan materializmusa legyőzhető hiteles eszmények segítségével. A Magyar Mise ennek megfelelően tisztelettel, de szabadon kezeli zenei, valamint szövegforrásait, érdemes hát tételről tételre haladva ismertetni.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2013. január 28.