A zeneterápia egyik mestere, Szent Ambrus – maga is himnusz szerző és énekes – a 118. zsoltárt magyarázva egy helyütt azt mondja az éneklésről, hogy az felszabadulttá és összeszedetté tesz, megnyugtat, és egyszerre nyújt örömet a testnek és a léleknek. Sőt, aki énekel, az ad, és ily módon legyőzi a kapzsiságot. A dalok szövege széleskörű lehet, nem csupán a kifejezetten éneklésre szánt szövegeket lehet eldalolni, hanem, mint Mózes példája mutatja, a törvény parancsait is.
Hogyan hivatkozzunk úgy az ókorra, hogy azt sem tudjuk pontosan, hogy például miként miséztek akkor? – teszi fel a kérdést Kajtár Edvárd, a Magyar Egyházzenei és Liturgikus Intézet (MALEZI) vezetője az ősegyház idealizálása kapcsán. Mint mondja: az ókori források többségét asszimilálta a középkor. Rámutat arra is: már az ókorban is szabályozták a pápák a liturgiát, és épp a misén belüli rögtönzések sikertelensége miatt honosodtak meg a kötött formák. Kajtár Edvárd azt is elárulta: mit tehet az egyszerű hívő, ha liturgikus visszaélést tapasztal.
Korábban a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség honlapján találtuk meg az Istentiszteleti Kongregáció 1987. november 5-én kelt levelének rövid összefoglalóját. A szerk.
Egyre gyakrabban előfordul, hogy templomainkat koncertek rendezéséhez igénylik. A legtöbb esetben engedünk a kérésnek, rendelkezésükre bocsátva az Isten-házat.
Részletek dr. Kőrössy Soltész Katalin könyvéből
Egy megtért egykori rapzenész mesélte, hogy megtérése után elkezdtek keresztény szövegű rap zenét játszani a klubokban, mert őszintén hitték, hogy ezáltal elérik az ott szórakozó fiatalokat. Azonban a bulik végén a közönségből ezt mondták nekik: „tök jó, amit csináltok, de nem látunk semmi változást rajtatok”. Ezen elgondolkozott, és rájött, hogy kívülről nézve valóban nem is látható semmi változás rajta.
A zene tehát semmiképpen sem semleges, és egy ártalmas stílusú zenét nem lehet lelki szövegekkel megjavítani.
Előszó dr. Kőrössy Soltész Katalin A „keresztyén” rockzene c. könyvéhez
Amit látunk, hatással van ránk. Egy véres baleset megrendít, egy erőszakos durva jelenet felkavar, a szeretet gyengéd gesztusai megnyugtatnak. Amit olvasunk vagy hallunk, szintén hat ránk.
Hát még ha minden nap, esetleg órákon át hallgat valamit az ember!
Habár az biztos, hogy az a dallamvilág, amelyben Szent Ágoston élte liturgikus életét, nem azonos sem a mai gitáros misékével, sem a középkorban kibontakozott gregoriánnal, de a Vallomásokban leírtak kérdésfeltevése a ma is (vagy még mindig) aktuálisnak tűnik: helyes-e, ha egy liturgikus ének dallama túlzottan az érzékekre akar hatni?
Itt próbáljuk összegyűjteni azokat a dalokat, melyek dallamának megtanulását szeretnénk segíteni. Akinek van még, kérjük küldje, hogy gyarapodhassunk. A listát folyamatosan bővítjük.
Ferenc pápát egyre többen támadják. Legutóbb amiatt, hogy nagycsütörtök este -a szentmisét a római fiatalkorúak börtönében tartották - két elítélt lánynak is megmosta a lábát.
Nem vagyok liturgikus szakértő. Néhány testvér kisegített, és megküldte a lábmosásra vonatkozó liturgikus szabályokat, ahogy náluk csinálják. Köszönettel tartozom nekik és közreadom.
Az Új Ember beszámolója a 2012-es Ez az a nap! rendezvényről.
„Ezt a napot az Úr adta, ujjongjunk és vigadjunk rajta!” A 118. zsoltár szavai, az Ez az a nap! rendezvény címének ihlető sorai ezek. Október 20-án mintegy tízezer keresztény fiatal gyűlt össze a Papp László Budapest Sportarénában, hogy együtt dicsőítse az Urat.
Úgy jártunk legutóbb, hogy nem találtuk a dobozt a sárga könyvekkel. Igen, amit kiosztunk majd beszedünk, hogy legközelebb se legyen gond, ha valaki nem tudja a dalszöveget. Konzervatív, de működőképes megoldás volt eddig.
Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.
