Az alábbiakban Barsi Balázs ferences atya szavait idézem szó szerint ebből a prédikációból:
A szentmise nem pasztorációs terület. Nem ott kell kereszténnyé tenni az ifjúságot. Hanem mit mond a szent zsinat? Fons et culmen – forrás és csúcspont. A forrásba pedig nem kell belebugyogtatni egy kis málnát, hogy ízletesebb legyen, hanem a tiszta vízhez hozzá kell szokni.
A misztérium címmel liturgikus sorozat indult az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepéhez kapcsolódva a Duna Televízió műsorán. A nyolcrészes sorozat a római katolikus szentmise mélységeibe vezeti a nézőket, értelmezve az egyes tettek, mondatok, események teológiai és spirituális jelentésköreit. Az első rész szeptember 5-én, vasárnap debütált a Dunán.
Karácsonyi népénekeinket nagyjából a következő csoportokba oszthatjuk:
1. Őskeresztény himnuszok, a misztérium-teológia gondolatkörében és szókészletével (Például: Jöjj nemzeteknek Váltója, Ahol a napnak fénye kél, stb.)
2. A liturgia peremén lévő műfajok (pl. Gyermek születék Betlehemben), és elterjedt középkori európai kanciók (pl. In dulci jubilo). Bibliai ihletésű, dogmatikailag kiérlelt, de kissé könnyedebb hangvételű versek és ennek megfelelő dallamok.
Lyrics by: Carrie E. Breck (1910), Music by: Samuel W. Beazley (1910)
Mi a tridenti rítus lényege, mire segít odafigyelni? Erről szól a premontreiek kisfilmje.
…hogy a láthatók megismerésével a láthatatlanok szeretetére ragadtassunk… (a karácsonyi prefáció után)
Az első lépcsőfok: megtanulni és begyakorolni mindent, ami a liturgiában készen adott, látható, hallható, verbális, konkrétan megragadható. Részt venni a liturgikus szertartásokon, megtanulni és mondani a liturgia szavait, fejből tudni a zsoltárokat és más liturgikus szövegeket, énekelni a liturgikus éneket, tenni a mozdulatokat, alkalmazni és átvenni a jeleket, megtanulni – talán még nem látni, de legalább – nézni a templomot, annak tárgyait, a ruhákat, a cselekményeket. Ehhez gyermeki tanulékonyság szükséges, Egyházanyánk iránti engedelmesség, alázatosság. Le kell mondani saját elképzeléseinkről, sőt le kell mondani a szenzáció, a világias élmények iránti vágyakról. Ezért ez a lépcsőfok a lelkiélet iskolájával összevetve a via purgativához, a tisztulás útjához hasonlít.
Az idén hatvanhat éves olasz római katolikus pap szerezte a Katolikus Ifjúság Világtalálkozók általánosan érvényes himnuszát, amelyet emiatt a világ szinte minden szegletében ismernek. Marco Frisina a Vatikán megbecsült zeneszerzője, aki felismerte, hogy a szent zene megőrzése nem azt jelenti, hogy ne volna szükséges párbeszédet folytatni a mai kor zenei nyelvét is felhasználva. Ilyen módon az Istent nem ismerő, jószándékú emberek is megszólíthatóak.
Athanasius Schneider püspök ajánlotta a következő tíz pont alkalmazását, melyeket a liturgikus megújulás szempontjából alapvető fontosságúnak tart.
Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak
A legidősebb bátyám egy egyszerű kazettás magnóval járt az olyan ifjúsági rendezvényekre, ahol Sillye Jenőék énekeltek. A terézvárosi Szent Család templomban nem egy alkalommal adták elő a Kovács Gábor papköltő verseire épülő zenés oratóriumokat: „Kristályóriás”, „Szonettkoszorú”, „Keresztút”, „Jöjj, Lángoló”, „Perzsa Oratórium”. Kisgyerekként emiatt sokat hallhattam ezeket a műveket, amelyek érdekes módon elvarázsoltak és ámulatba ejtettek, annak ellenére, hogy az elém tóduló költői képeket inkább csak éreztem, mint értettem.
Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.
