Evangelizáció

Egy Ausztráliába házasodott hölgy, Ružica, aki harmadszor jár Medjugorjéban, érdekes történetet osztott meg velünk egy megtért fiúról, a hit igaz útjára való visszatéréséről, és mindez újra csak Medjugorjéhoz kapcsolódik.

„A fiút Denisnek hívták. Több, mint ezer fős csoporttal osztotta meg tanúságtételét. Később én is beszélgettem vele. Melbourne-ben bűnözőként élt.

Tanúságtétel Istenről és koronavírusról

Több százan osztották meg Ficsor Donát Facebook-bejegyzését, aki gondolatait a koronavírus legyőzése után osztotta meg a közösségi médiában. Orgovány település alpolgármestere arra bátorítja az embereket, hogy adjanak hálát mindenért, vegyék komolyan az előírásokat, ugyanakkor ne rettegjenek. 

Hálás vagyok az életemért. Az egészségemért. A COVID-ból való gyógyulásomért. Azért, hogy a hetekig tartó szenvedés, félelem, betegség, munkaképtelenség, lelki hullámok és kiszolgáltatottság alatt mindenki emberségesen, becsületesen, tisztelettel, segítőkészen viszonyult hozzám, és megtett, amit tudott. Orvos, rendőr, hatóság, mentős, étterem, család, munkatársak, gyülekezet, falubeliek – csupa jó tapasztalatom van.

Tizenhét napos kórházi kezelés után Barsi Balázs OFM most újra otthonában, a sümegi ferences rendházban van. Balázs atya a Mária Rádiónak adott interjút, amelynek írott változatát osztjuk meg.

Először is szeretném megköszönni az imádságot, amely számomra ezekben a napokban óriási tény lett. Az imádság sokkal nagyobb erő, mint a fizikai erő. Nem a fizika tartja össze a világmindenséget, hanem a teremtő szeretet. Köszönöm az imádságot! Éjjel-nappal viszonoztam: azokért, akik értem imádkoznak, a betegekért, orvosokért.

Rumszauer Miklós kérdései a járvány idején

„Betegségem egész karanténidőszakát imában töltöttem. Az egész napomat. Egymás után mondtam a Szent Sebek rózsafüzérét, a Szent Vér litániáját. (...) Hiszek a közbenjáró ima erejében” – mondta Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit- és Szent József-templom plébánosa, püspöki helynök, akivel a felgyógyulása után beszélgettünk. Advent első napjaiban látott vendégül bennünket az otthonában.

…Nem hívő családban nőttem fel, sőt, mondhatom kifejezetten ateista családban. Éppen ezért semmit nem hallottam a hitről, a keresztény vallásról, Istenről. Nem is gondoltam rá, éltem az életemet…

Greguss Sándor író, költő, filmkészítő. Hatvanas évei elején csontvelőrákot állapítottak meg nála, azt mondták neki az orvosok: két hete maradt.

Mihail Aldashin filmje felidézi az örömöt és az örömkapcsolatot a Gyermek születésével. Nem sérti a kanonikus szöveget, de a film vizuális ereje a megtestesülés érzelmi voltát mutatja be a korai apokrifok témáival - naiv, de mentes a hideg egyházi képi használattól és az unalmas kanonikus dogmáktól.

Mihail Aldashin 1997-ben forgatott filmje elnyerte számos fesztiválon kapott díjat. 

Forrás: Christianane  blogja

Azt hiszem, a koronavírus-járvány kapcsán nem is a halál rémiszt meg legjobban. Sokkal inkább annak módja, ahogy történik. Az, hogy a szeretteiktől távol halnak meg emberek. „A kórházi halál még a fronthalálnál is szörnyűbb” – írja Polcz Alain. A híradásokból tudjuk: papok és orvosok fogták és fogják a betegek kezeit az utolsó órákban, a családtagok helyett. Imádkozzunk mindannyiukért. (Az alábbi írás az eredeti cikk Magyar Kurír portálon is megjelent szerkesztett változata. Az írás a Média a Családért-díj 2020 júliusi jelöltje lett.)