A gitáros mise előzményei

altalt"Áldjad, én lelkem, az Urat! Válogatás a katolikus karizmatikus megújulás dalaiból." - áll a közismert "Sárga könyv" borítóján. A gitáros misék gyökereit kutatva sokszor futottam bele, hogy a történetek így kezdődtek: "Tudod, volt ez a karizmatikus megújulás..." ...tudom? Mostanában jöttem rá, hogy nem, nem tudom. De hasznosnak tartom, hogy amikor Istent szolgáljuk, azt ne "a levegőbe" tegyük, hanem ismerjük azokat, akik előttünk jártak, és tudjuk, hogy honnan kaptuk a szolgálatot. Szóval kicsit utánanéztem, és így született az alábbi írás, hogy (nagyon dióhéjban!) bemutassam azokat az eseményeket, amelyeknek köszönhetően ma gitáros miséken zenélhetünk. Nem vagyok azonban egyháztörténész vagy bármilyen szempontból szakértője a témának, így a hiányosságokat ne kérjétek rajtam számon. (De szólni szóljatok!)

Share
Bővebben...

Az egyházi év

  1. altA liturgikus év szépsége

„Micsoda mérhetetlen költői kincset birtokol, micsoda átláthatatlan teret nyújt a művészetek számára az Egyház!” Ezt írta Karl-Joris Huysmans (1848-1907) francia irodalmár „En route” című önéletrajzi regényében (1895). Nem utolsósorban a liturgia szépségével való találkozásakor talált vissza a katolikus hithez, úgy, ahogyan a bencés nővérek ünnepelték azt a párizsi Rue Monsieur-on lévő kolostori kápolnájukban.

Hogy neki magának mit jelentett az egyházi év, azt a regény egyik jelenete kapcsán írja le, ahol a főhős szemei előtt ugyanabban a kápolnában végigmegy az egyházi év az összes himnuszával, szekvenciájával, zsoltárával és egyéb énekével, és mindezt Rekkeswith király értékes koronájával hasonlítja össze, amelyet a párizsi Musée de Clunyban őriznek: „Vajon az egyházi évet is nem díszítik-e hasonlóképpen kristályok és valódi drágakövek, melyeket bámulatos énekeiben, lángoló himnuszaiban valamint ájtatosságainak és vesparásainak aranyában ismerünk fel!?

Share
Bővebben...

Csendes dicsőítés: Rőmer Károly

2019. május 10-12 között került megrendezésre az V. Imádság Háza Konferencia a Pécsi Expo Centerben.

Share

Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről

E04a-photo

[2017] Március 5-én volt a VI Pál pápa által kiadott Musicam Sacram instrukció 50. évfordulója. Ennek tiszteletére több mint 200 zenész, lelkipásztor és tudós az egész világról összeállított egy egyházzenei nyilatkozatot, melyet 6 nyelven adtak közre. Alább közöljük ennek magyar fordítását.

“CANTATE DOMINO CANTICUM NOVUM”

Nyilatkozat az egyházi zene jelenlegi helyzetéről

Mi alulírottak – zenészek, lelkipásztorok, tanárok, tudósok és a szent zene kedvelői – alázatosan átnyújtjuk ezt a nyilatkozatot a katolikus közösségnek világszerte, kifejezvén nagy szeretetünket az egyházi szent zene kincstára iránt és mély aggodalmunkat jelenlegi helyzete kapcsán.

Share
Bővebben...

Népszerű és/vagy dicsőítésre méltó?

A keresztény könnyűzenéről

 altMit is foglal és foglalhat magába az igazi egyházi zene, amellyel Istent méltó módon tudjuk dicsérni? Mik azok a szerkezeti és zenei egységek, amelyek objektívebb megítélési lehetőséget adnak a tudatos zenehallgatáshoz és darabválasztáshoz? Az alábbi cikkemben egy istenhívő zenész és zenetanár, Ferge Béla írásaiból szeretnék néhány összegző gondolatot felvázolni, amelyeket, úgy gondolom, hogy isteni bölcsesség hat át. Kiegészítésül pedig pár saját olvasmányélményemet és tapasztalatomat is szeretném veletek megosztani.

Share
Bővebben...

Az egyház zenéje nem születhet kommersz célból

alt

Az Istent dicsérő zene mindig mentes volt az üzleti haszonleséstől. Folk Iván szerint ma már nem így van, ezért felszólítja az egyházi gyülekezeteket és a keresztény zenészeket, hogy ne kommersz célból és a sikerért írjanak, mert az megöli a kreativitást, és nem engedi, hogy a zenészek betöltsék prófétai küldetésüket az egyházban. A keresztény könnyűzenész minderről a „Teológusok párbeszédben” 8. alkalmán elhangzott előadásában szólt.

Share
Bővebben...

Ki parancsol a mennyei seregeknek?

 

Share

A kommunisták ellopták az egyházi zenét

alt

A „Győzelemről énekeljen” kezdetű ének, amely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus himnusza lett, a kor posztromantikus német indulós stílusát viseli magán. Ezt a zenei stílust később felhasználták a nemzeti szocialista és a kommunista ideológia kultúrpolitikusai, mert felismerték benne a népet lelkesítő vonásokat. Nagyon kedvelt volt akkoriban.

Erre építették aztán az eszmerendszerük népszerűsítését. A cserkészek indulója is ennek a zenei stílusnak a jegyeit viseli magán. Az 1930-as évek zenéje máig nagy hatással bír. Sztankó Attila egyházzenész pappal beszélgettünk minderről, akit arról is kérdeztünk: a világi és az egyházi zenék kölcsönhatásaiban hogyan értékelhető a keresztény könnyűzene egyházi megjelenése.

Share
Bővebben...

Az egymással találkozó szavak zenéjében jelen van Isten

 alt

Kovács Gábor papköltő a Vasárnapnak

A legidősebb bátyám egy egyszerű kazettás magnóval járt az olyan ifjúsági rendezvényekre, ahol Sillye Jenőék énekeltek. A terézvárosi Szent Család templomban nem egy alkalommal adták elő a Kovács Gábor papköltő verseire épülő zenés oratóriumokat: „Kristályóriás”, „Szonettkoszorú”, „Keresztút”, „Jöjj, Lángoló”, „Perzsa Oratórium”. Kisgyerekként emiatt sokat hallhattam ezeket a műveket, amelyek érdekes módon elvarázsoltak és ámulatba ejtettek, annak ellenére, hogy az elém tóduló költői képeket inkább csak éreztem, mint értettem.

Share
Bővebben...

A liturgikus megújulás tíz eleme

alt

Athanasius Schneider püspök ajánlotta  a következő  tíz pont alkalmazását, melyeket a liturgikus megújulás szempontjából alapvető fontosságúnak tart.

Share
Bővebben...

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.