Az ENSZ Népesedési Alap jelentése a „nem kívánt terhességet” globális válságnak nevezi

alt

WASHINGTON, D.C. április 8. (C-Fam) Az ENSZ Népesedési Alap (UNFPA) jelentése szerint az összes terhesség közel fele nem kívánt. Ez derül ki a világ népesedési helyzetéről szóló új jelentésükből.  Natalia Kanem, az UNFPA vezetője ezt „a nők és lányok alapvető emberi jogainak fenntartása terén elkövetett globális kudarcnak” nevezi.

Az 1968-as emberi jogi konferencia záródokumentuma a családtervezést emberi jognak nyilvánította: „a szülőknek alapvető emberi joguk, hogy szabadon és felelősségteljesen határozzák meg gyermekeik számát és a gyermekvállalási időközöket.”  A következő évben az UNFPA azzal a céllal kezdte meg működését, hogy világszerte biztosítsa a családtervezéshez való hozzáférést.

Több mint fél évszázaddal később a fogamzásgátlási módszerek ismerete szinte általános, és a módszerekhez való hozzáférés is közel egyetemes.

Hogyan magyarázza az UNFPA a szándék és a várandóság közötti óriási eltérést?  „A legnagyobb probléma messze a fogamzásgátlás iránti kielégítetlen igény” - olvasható az új jelentésben. Az UNFPA gyakran felcserélhetően használta a „kielégítetlen szükségletet” a hozzáférés hiányával, de ez pontatlan.  A nők körében végzett felmérések alapján a „kielégítetlen szükségleteknek” csak kis százalékát - körülbelül 5%-át - okozza a családtervezéshez való hozzáférés hiánya.

Ehelyett a nők a különböző módszerek mellékhatásaival és egészségügyi kockázataival kapcsolatos aggodalmakra hivatkoznak, ellenzik azok használatát, vagy azt mondják, hogy viszonylag alacsony a teherbeesés valószínűsége.  A legtöbb esetben a „kielégítetlen szükséglet” magyarázata kevésbé tűnik az emberi jogok megsértésének, mint inkább annak, hogy a nők döntenek saját testükről, amit az UNFPA határozottan támogat.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy a fogamzásgátló szerek a fogamzásgátlók sikertelenné válhatnak, és idéz egy brit tanulmányt, amely szerint minden negyedik abortusz a fogamzásgátló szerek sikertelenségének tudható be.

Az UNFPA elismeri, hogy nem minden „nem tervezett” terhesség és szülés „nem kívánatos”, és megjegyzi, hogy a „nem kívánatosságra” vonatkozó adatok gyakran nem veszik figyelembe az emberek váratlan terhesség hatására megváltozott nézeteit.

Bár az életvédő szervezetek már régóta elismerik, hogy bizonyos esetekben a terhesség válságot jelenthet egy nő vagy egy család számára, ez az emberek sajátos körülményeitől függ, és nem felcserélhető a terhesség szándékosságával a fogantatás idején.

Az UNFPA adatainak nagy része a fejlődő országokra összpontosít.  A 2018-as State of World Population [világnépesedési állapot] jelentés külön felhívta a figyelmet arra a számadatra, hogy a fejlődő világban a terhességek 43%-a váratlan terhesség, miközben elhallgatta, hogy a fejlett régiókban a helyes statisztika 46%, és a nem kívánt terhességek legalacsonyabb arányát mutató régió Afrika volt, 39%-kal.

Az UNFPA azt állítja, hogy miközben a nem kívánt terhességek aránya csökkent, az abortuszok aránya nem, ami annak tulajdonítható, hogy a nők „mérsékelten nagyobb önállóságot gyakorolnak reproduktív eredményeik felett” mind a fogamzásgátlás, mind az abortusz révén.

Az UNFPA azt a régóta fennálló ENSZ-konszenzust is bagatellizálja, hogy az abortusztörvények kizárólag a nemzeti kormányok hatáskörébe tartoznak: „Bár az abortuszhoz való hozzáférést alapvetően a nemzeti jog szabályozza, az emberi jogi normák egyre inkább befolyásolják a nemzeti jogszabályok hatályát.”

Az, hogy valakit arra kell kényszeríteni, hogy folytassa a nem kívánt terhességet, „azt a diszkriminatív elképzelést tükrözi, hogy a lányok és nők értéke kizárólag a reproduktív képességeikben rejlik” - áll a jelentésben.

Valójában az UNFPA még ennél is tovább megy: „Minden nő, és néhány, magát nem nőként azonosító ember is ki van téve a nem kívánt terhesség kockázatának.”

A cikk forrása angol nyelven

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.