Az akadémiai baloldal megkísérelt eltusolni egy felmérést

 

A biológusok 96% -a elismeri, hogy az élet a fogantatással kezdődik

2019. október 21. (LifeSiteNews) – Az emberi élet biológiai kezdete soha nem volt még annyira ellentmondásos, mint ahogy azt sugallja az abortusz fölötti politikai csata. A nyáron publikált kutatások szerint még a törvényes abortusz mellett szavazó és azt támogató biológusok is elismerik, hogy az eljárás áldozatai még éltek a fogantatás pillanatában.

Steve Jacobs a Chicagói Egyetem Komparatív Humán Fejlődés Tanszékén szerzett a közelmúltban Ph.D. fokozatot. Dolgozatában „az USA abortuszvita vegyes módszereinek mediációja” kísérletet választotta, melynek célja, hogy átfogóan értelmezze mindkét oldalt a kérdés ténybeli és jogi szempontjait illetően.

Jacobs a Quillette-ben írt egy cikket, melyben részletezte megállapításait. Megállapította, hogy az amerikaiak 82 százaléka elismeri, hogy a „mikor kezdődik az élet” fontos a kérdés megértéséhez, 93 százalékuk egyetért abban, hogy az emberi életet jogilag védeni kell annak kezdetétől, és 80 százalékuk szerint a biológusok a legalkalmasabbak azt megválaszolni, hogy az élet mikor kezdődik. Ezért készített egy felmérést, és megküldte világszerte több mint ezer tudományos intézet biológiai részlegének.

„Ahogy a válaszok kezdtek beérkezni, azt tapasztaltam, hogy 5337 biológus (96 százalék) megerősítette, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, míg 240 (4 százalék) elutasítja ezt a nézetet” – írta Jacobs. „Az azonosított minta nagy részét liberálisnak (89 százalék), abortuszpártinak (85 százalék) és nem vallásosnak (63 százalék) vették. A pártpreferenciát megadó amerikaiak esetében a többség demokratának bizonyult (92 százalék). ”

Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy fájdalommal töltötte el a kérdések technikai és semleges megfogalmazása, számos ellenséges választ kapott tudósoktól, akik elutasították a felmérést, mint „valamiféle ostoba-jog-az élethez dolgot”, „egyfajta vallásos felmérést”, és sőt mint „Trump és a Ku Klux Klan által finanszírozott (sic) vizsgálatot”. Egy válaszadó megjegyezte, hogy „mindent megteszek azért, hogy ezt az információt terjesszem, és megbizonyosodjak arról, hogy egyetlen naiv kollégám se essen ebbe a csapdába.”

Jacobs hozzátette, hogy ezeket a nézeteket olyan válaszadóknak lehet tulajdonítani, akik „kognitív disszonanciát [belső feszültség. A ford.] tapasztalnak, amikor felismerik, hogy ha humánként tekintenek a magzatra, az bonyolítja politikai meggyőződésüket”; attól tartanak, hogy az egyenes válasz „más embereket arra vezethet, hogy támogassák az abortusz korlátozását”; félnek elismerni azt, hogy a tudomány „lehet, hogy elidegeníti őket az abortuszpárti liberálisoktól, akiktől függhet társadalmi, érzelmi vagy pénzügyi támogatásuk”.

Az abortuszpártiak ellenségeskedése ellenére Jacobs megállapításai összhangban állnak régóta fennálló biológiai kritériumokkal, melyeket számos vezető tudományos és orvosi tankönyv is tartalmaz, melyekben megállapítják, hogy élő ember a fogantatáskor jön létre, és a terhesség teljes időtartama alatt jelen van.

Számos abortuszellenes és abortuszpárti aktivista és filozófus annyit elismer, hogy a magzati csecsemőt emberszámba veszik, miközben vagy az anya „testi autonómiája” győzedelmeskedik a csecsemő jogai fölött, vagy filozófiailag különbséget tesznek ember és személy között (szubjektív értékbeli hivatkozás, melyet az életvédő filozófusok széles körben megtámadtak).

Jacobs azt is megállapította, hogy mind az „életvédő”, mind az „abortuszpárti” amerikaiak többsége azt állította, hogy elfogadnának egy „átfogó politikai kompromisszumot, amely jogokat biztosít a terhes nők számára, javítja az örökbefogadási folyamatot a szülők számára, szélsőséges körülmények között engedélyezi az abortusz elvégzését és korlátozza a választható abortusz elvégzését az első trimeszter után”, különböző európai országok terhességmegszakító rendszereihez hasonlóan.

Jacobs munkája ezen a nyáron kapott először országos figyelmet, amikor kiadott egy disszertáció előtti közbenső dolgozatot, amely kiemelte az élet kezdetével kapcsolatos megállapításait. Júliusban elmondta a Daily Wire újságnak, hogy intenzív ellenzéssel kellett szembenéznie – nemcsak a hallgatóktól és a felmérés válaszadóitól, hanem a kartól is, ideértve saját témavezetőjét – a kutatás lefolytatását illetően, beleértve munkájának többszöri leállítását és az etikai vétség gyanúját.

„Az akadémikusok félelme az amerikai abortuszvitával kapcsolatos kiegyensúlyozott kutatástól öt évembe került” – mondta. „Ez az öt év gyötrelemmel töltött el, amikor rájöttem, hogy az egyik legjobb tudományos intézmény képviselői hajlandóak voltak feláldozni akadémiai szabadságuk elveit, hogy megvédjék ideológiájukat; hogy hajlandók voltak veszélyeztetni egy nyílt vizsgálatban hírnevüket azért, hogy megsemmisítsék az abortuszhoz fűződő dogmát feltáró kutatásokat. Ezen rossz szereplők ellenére a Chicago-i Egyetem hagyományának sáfárai bátorságot mutattak, az elfogultságot félretették, tudományos elveiket fenntartották, engem segítve a kutatásom elvégzésében.”

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2019. október 25.