Asszisztált öngyilkosság – a gonoszt “jónak” nevezni

A Good [Jó] mű darabjában C. P. Taylor John Halder, az 1930-as évek Németországának irodalomprofesszora kitalált történetét meséli el.[1] A háztartási kötelezettségek, különösen az idős, ágyhoz kötött anya gondozásának követelményei miatt Harder regényt ír az eutanáziáról, amely felhívja rá a náci kormány figyelmét. A cselekmény ezután Halder fokozatos alászállását követi a halál kultúrájába – az együttműködéstől a bűnrészességig és végül az emberiség elleni bűncselekményekben való aktív részvételig. Taylor szerint Halder motivációi minden lépésnél jók – a pokolba vezető útja jó szándékkal van kikövezve.

Míg ennek a közmondásnak a változatait gyakran úgy adják vissza, hogy „a pokolba vezető út püspökök koponyáival van kikövezve”, az egyik vagy másik egyházatyának való tulajdonítása apokrif jellegűnek tűnik. Jelenlegi népszerűsége azonban tükrözheti azt a törődést, amellyel a laikusok az Egyház vezetésére tekintenek. A Pontificia Accademia per la Vita (PAV – Élet Pápai Akadémiája) elnökének az asszisztált öngyilkossággal kapcsolatos közelmúltbeli megjegyzései csak elmélyítik ezeket az aggodalmakat. 19. április 2023-én, a Perugia Újságíró Fesztiválon az „utolsó utazásról” (az élet vége felé) folytatott beszélgetés során Vincenzo Paglia érsek állítólag azt mondta:

“Ebben az összefüggésben nem zárható ki, hogy társadalmunkban olyan jogi közvetítés is megvalósítható, amely lehetővé tenné az öngyilkossághoz nyújtott segítséget az Alkotmánybíróság 242/2019. §-ban meghatározott feltételek mellett: a személyt ’életfenntartó kezelésekkel kell életben tartani, és visszafordíthatatlan patológiával, fizikai és lelki szenvedés forrásával kell sújtani, amelyet elviselhetetlennek tart, de teljes mértékben képes szabad és tudatos döntéseket hozni’… Én személy szerint nem nyújtanék öngyilkos segítséget, de megértem, hogy a jogi közvetítés lehet a legnagyobb közjó, ami a jelenlegi életkörülményeink között lehetséges.” [2]

A megjegyzésekre adott reakció kiszámítható volt. Miközben a baloldali olasz napilap, az Il Reformista címlapja azt hirdette, hogy „Paglia püspök nyitott az asszisztált öngyilkosságról szóló törvényre”, a hithű katolikusok és az életpárti mozgalom dühüket és megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az Élet Pápai Akadémiájának elnöke ismét aláásta az ártatlan élet sérthetetlenségéről szóló tanítóhivatalt.[3] A PAV szinte azonnal kiadott egy nyilatkozatot, amelyben kifejtette, hogy Paglia érsek erkölcsi értelemben elutasítja az asszisztált öngyilkosságot, de támogatja annak dekriminalizálását.[4] Ezzel az állásponttal két kritikus probléma van.

Bár lehet érvelni amellett, hogy az öngyilkossági kísérletet túlélő emberek esetében megszüntessük a büntetőeljárás veszélyét, bizonyíték van arra, hogy az öngyilkosság kriminalizálása a nagyon fejlett országokban, például Olaszországban, alacsonyabb öngyilkossági rátával jár, különösen a férfiak esetében.[5],[6] Ezzel szemben a büntetőjogi szankciók eltörlése egy másik személy életének kioltásához nyújtott segítségért ténylegesen legitimálná azt. Az emberölés elleni törvények elsősorban a büntetőeljárás és az elítélés utáni büntetés fenyegetésével akadályozzák meg a gyilkosságot. De amikor a büntetőeljárás üres fenyegetéssé válik, az elrettentő hatás eltűnik. Az eutanázia széles körben elterjedt Hollandiában jóval azelőtt, hogy 2001-ben véglegesen legalizálták volna, mivel a bíróságok megtagadták a holland büntető törvénykönyv 293. cikkében meghatározott büntetések kiszabását. Bár a dekriminalizációt kevésbé radikálisnak mutatják be, mint a nyílt legalizációt, „mélyreható társadalmi és politikai folyamatokat rejt, amelyek általában megelőzik a jogi reformokat.”[7]

Paglia érsek megjegyzései védelmének a második, és vitathatatlanul még zavaróbb aspektusa az a nyilvánvaló meggyőződése, hogy a jog elválasztható az erkölcstől. A törvénynek ez a pozitivista értelmezése az ellentéte annak a természetjogi filozófiának, amelyen az Egyház erkölcsi tanítása alapul. Azt az elvet, hogy az igazságtalan törvény valójában nem törvény, felismerték a kereszténység előtti gondolkodók, mint Cicero (Kr. e. 104–43), de Szent Ágoston, majd Aquinói Szent Tamás újra megfogalmazta. Azóta is központi szerepet játszik a katolikus tanításban. Paglia érsek javaslata, miszerint az asszisztált öngyilkosság dekriminalizálása „a jelenlegi életkörülményeink között ténylegesen lehetséges legnagyobb közjó lehet”, szöges ellentétben áll Isten és a teremtés katolikus értelmezésével.

Szent Tamás szerint a létezés az alapvető jó, annyira alapvető, hogy a két fogalmat gyakorlatilag felcserélhetőnek tekinti. A létezés azonban megelőzi a jót, amit a 3Mózes 14:8 kiemel, amikor Isten azonosítja magát a létezéssel – „azzal, aki van.”[8] Később az Exodusban az ötödik parancsolat tiltja a létezés java tagadását az ártatlanok megölésével.[9] Természetesen ez a parancs a saját életünkre is vonatkozik. Ezért teszi Szent Tamás az emberi élet megőrzésének kötelességét öt parancsolata közül az elsőnek.[10]

A modern jogi értelemben ezt a kötelezettséget szükségszerű velejárójában az élethez való jogként, az alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogként is elismerik. Ez a jog, akárcsak a rabszolgaságtól való megszabadulás, annyira szerves része az emberi méltóságnak, hogy nem lehet lemondani róla. Bizonyos emberek meggyilkolásának dekriminalizálása, még a beleegyezésükkel is, azt jelenti, hogy az élet törvény által biztosított védelme már nem feltétel nélküli. Paglia érsek állításaival ellentétben az asszisztált öngyilkosság dekriminalizálása nem közjó, hanem mindannyiunkat megalázó rossz. Megjegyzései azonban azt az üzenetet közvetítik, hogy az Egyház már nem hajlandó ellenállni a halál kultúrája előretörésének, tovább demoralizálva a katolikus politikusokat.

Mindössze három héttel azután, hogy Paglia érsek támogatta a dekriminalizációt, az olaszországi Veneto régió kormányzótanácsa megszavazta, hogy „segítséget” garantálnak a halálhoz mindenkinek, aki kéri. Ennek az epizódnak talán a legnyomasztóbb vonása az ellenzék szinte teljes összeomlása volt. A kezdeményezést 32 szavazattal, két ellenszavazat és hat tartózkodás mellett fogadták el.[11]

Aztán május 12-én a portugál parlament elfogadott egy törvényjavaslatot az asszisztált öngyilkosság bevezetéséről. Ez volt az ötödik alkalom, hogy az intézkedést jóváhagyták, de ezúttal elegendő támogatást kapott (129 szavazat 81 ellenében) ahhoz, hogy felülírja Marcelo Rebelo de Sousa konzervatív elnök vétóját. Ironikus módon a Portugál Kommunista Párt (PCP) ellenezte a törvényjavaslatot. Paulo Raimundo pártvezető nyilatkozatában azt mondta:

„Az egyéni autonómia olyasvalami, amit tiszteletben kell tartani, de egy szervezett társadalom nem pusztán egyéni autonómiák összessége. Nem lehet az emberek életére és halálára vonatkozó jogalkotási lehetőséget feltételezni anélkül, hogy figyelembe vennénk e lehetőség körülményeit és társadalmi következményeit.”

“A portugál állam nem tagadhatja meg továbbra is sok polgárától a szükséges egészségügyi ellátást, különösen a legnagyobb szenvedés idején. Az egyetemes jellegű palliatív ellátási hálózat létrehozásának abszolút prioritást kell élveznie. Senki sem érti az eutanáziát a palliatív ellátás helyettesítőjeként, és a PCP számára elkerülhetetlen kérdés: egy országnak nem szabad jogi eszközöket létrehoznia a halál előrejelzésére és a halál elősegítésére, ha nem garantálja az anyagi feltételeket az élet elősegítéséhez.[12]

Sajnos Raimundo megjegyzése nagyobb erkölcsi éleslátást fejeznek ki az asszisztált öngyilkosság gonoszságával kapcsolatban, mint a PAV elnöké. A tapasztalat – különösen a náci Németország tapasztalata – azt mutatja, hogy a motivációtól függetlenül, ha egyszer bevezetik a legalizált gyilkosságot, azt nem lehet megfékezni, és emberek ezreinek halálához fog vezetni. Ez olyan veszély, amelyet még a világi kommentátorok is megértenek. De a katolikusok számára akár egyetlen ártatlan ember szándékos meggyilkolása önmagában gonosz, függetlenül a lehetséges következményektől.

A portugáliai eseményekre reagálva Ferenc pápa azt mondta: „Nagyon szomorú vagyok ma. Ez egy újabb lépés az eutanáziát alkalmazó országok hosszú listáján”, amelyet „az élet szentsége elleni súlyos bűnnek” nevezett. Mégis, Ferenc felelős a PAV által a Paglia érsek vezetése alatt 2017-ben végrehajtott átszervezést követő irányért. Azóta tagjaitól már nem követelték meg, hogy ragaszkodjanak az emberi élet szentségéről szóló katolikus tanításhoz. Április 28-án a II. János Pál Akadémia az Életért és a Családért, amelyet azért hoztak létre, hogy folytassa a néhai pápa tanításának örökségét, nyílt levelet adott ki, amelyben Paglia érsek elbocsátására szólított fel.

A bűnrészesség elkerülése érdekében, és tekintettel arra, hogy a fentiek nem tettek egyértelmű helyreigazítást és bocsánatkérést a kiszolgáltatott betegek botrányos elárulása miatt, a PAV megmaradt életpárti tagjainak kérniük kell Ferenc pápát, hogy bocsássa el Paglia érseket, és helyettesítse őt egy olyan elnökkel, aki bátran, egyértelműen hirdeti az Egyház és Szent János Pál örök tanítását mind az életről, mind annak jogi védelméről.

„Ha ez nem történik meg, ezeknek az életpárti tagoknak maguknak kellene lemondaniuk erről a hitelét vesztett vatikáni intézményről.”[13]

Természetesen kicsi a valószínűsége annak, hogy ez megtörténik, de amíg engedi, hogy Paglia maradjon, a pápa szomorúsága, ahogy a világ egyre mélyebbre süllyed a halál kultúrájába, alig tűnik többnek krokodilkönnyeknél.

Forrás angol nyelven

——————————————

 

[1] Cecil Philip Taylor (1929–81), Jó: Tragédia. Először a Royal Shakespeare Company állította színpadra 1981-ben. A közelmúltban újjáéledt a londoni West End szinházban.

[2] Tommaso Scandroglio, “Asszisztált öngyilkosság: Paglia OK elpusztítja a tanítóhivatalt”, New Daily Compass, 23. április 2023. https://newdailycompass.com/en/assisted-suicide-paglias-ok-destroys-magisterium#.ZEZNw9XufH8.twitter

[3] Lásd: „A Pápai Akadémia megtámadja az emberi életről szóló katolikus tanítást”, A család hangja, 7. szeptember 2022. https://voiceofthefamily.com/pontifical-academy-attacks-catholic-doctrine-on-human-life/

[4] „Az életciklus vége. A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozata”, 24. április 2023. https://www.academyforlife.va/content/pav/en/news/2023/paglia-end-of-life-statement.html

[5] Kevin Chien-Chang Wu és mtsai, “Az öngyilkosság és az öngyilkossági arányok kriminalizálása: a világ 171 országának ökológiai vizsgálata”, BMJ Open 2022,12, 4. o.

[6] Az összefüggés még erősebb a heti vallásgyakorlás és a válások alacsonyabb aránya tekintetében. Lásd: Steven Stack “Religion and Suicide: A Reanalysis”, (1980) Social Psychiatry 15, 65–70 és “Systematic attending religious services associated with lower risk of deaths of despair” (A kétségbeesés okozta halál alacsonyabb kockázatával járó vallási szertartásokon való rendszeres részvétel), Harvard – TH Chan School of Public Health, 6. május 2020. https://www.hsph.harvard.edu/news/press-releases/regularly-attending-religious-services-associated-with-lower-risk-of-deaths-of-despair/

[7] Justus Uitermark és Peter Cohen, „Dekriminalizáció: rövid leírás és a mögötte álló társadalmi folyamat” in Encyclopaedia of Law and Society (Sage, 2005). Lásd http://www.cedro-uva.org/lib/uitermark.decriminalisation.html 

[8] „Isten ezt válaszolta: „Én vagyok, aki vagyok.” Azután folytatta: „Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki van, az küldött engem hozzátok.”

[9] (Kiv 3,14)

[10] Szent Tamás számára az alapelv forrás vagy kiindulópont, míg az előírás szabály, amelyet követni kell. A következőket tartja elsődleges előírásoknak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy cselekedeteink összhangban legyenek emberi természetünkkel: 1. Az ártatlanok önfenntartása/megőrzése; 2. A faj szaporodás útján történő továbbélése; 3. Gyermekek oktatása; 4. A társadalomban élni; 5. Istent imádni.

[11] Paolo Gulisano, “Az élet vége, így Veneto elárulja a szavazókat és a betegeket“, La Nuova Bussola Quotidiana, 8. május 2023. https:/lanuovabq.it/it/fine-vita-cosi-il-veneto-tradisce-elettori-e-malati

[12] Michael Cook, “Portugália az eutanázia legalizálásának szélén”, Bioedge, 16. május 2023https://bioedge.org/end-of-life-issues/portugal-on-the-brink-of-legalizing-euthanasia/

[13] II. János Pál Akadémia az Életért és a Családért, “NYÍLT LEVÉL Őexcellenciájához, Főtisztelendő Vincenzo Paglia érsekhez, a Pápai Életvédő Akadémia elnökéhez és az Élet Pápai Akadémiájának tagjaihoz”, 28. április 2023. https://www.jahlf.org/english-he-who-is-silent-is-taken-to-agree/

Létrehozva 2023. május 30.