Hogyan erősítsük meg családunkat egy poszt-keresztény kultúrában?

’A szülőknek ellenkultúrát kell képviselniük’ – mondja Mary Rice Hasson, ’és mindent meg kell tenniük azért, hogy olyan családokkal, tanárokkal és mentorokkal vegyék körül magukat, akik szintén ellenkultúrát képviselnek”.

Mary Rice Hasson az Ethics and Public Policy Center munkatársa, és társalapítója a Person Identity Project kezdeményezésnek, amely a szülőket és a hit alapú intézményeket felkészíti a gender ideológiával szembeni fellépésre és az emberi személy igazságának népszerűsítésére. Gyakorló katolikus, ügyvéd és hét gyermek édesanyja. Gyakran tart előadásokat a család megerősítéséről a kereszténység utáni kultúrában. Nemrégiben adta közre ezt a témát.

Ön szerint mi az, amit az amerikai társadalomban a legkárosabbnak tart a családokra nézve?

Társadalmunkban kulturális változás ment végbe, csökken az a hit, hogy a zsidó-keresztény értékek jelentik az alapját és a közös hitet. A társadalmat mára nagyrészt a szexuális forradalomból, a médiából és a szórakoztatóiparból eredő értékek alakítják. A kulturális környezetnek ez a változása radikálisan szemben áll az emberi boldogulással és a család javával.

A szexuális forradalom és a [fogamzásgátló] tabletta együttesen azt a benyomást keltik, hogy a szexnek már nincs köze a reprodukcióhoz, vagy hogy a szexet csak a házasságon belül szabad élvezni. Ez romboló hatású a családra nézve. A válások száma megnőtt, az alkalmi szex széles körben elterjedt, és iskoláinkba bekerült az átfogó szexualitás oktatása, amely idő előtt szexualizálja a gyerekeket, eltorzítja a test és a szexualitás helyes megértésének kereteit. A testnek értelme van, a szexualitás pedig a házaspároknak szól, mint a szeretetük kifejezésének hiteles módja.

Sokak fejében most a szex csupán egy testi funkció, egy olyan dolog, amit az ember az élvezet kedvéért csinál. Ezt lehet egyedül, mással vagy sokakkal együtt űzni. A tendenciák, amelyeket látunk, nagyon rombolók. Ha megnézzük az adatokat, a szexuális úton terjedő fertőzések széles körben elterjedtek. Az abortuszok száma csökken, de ez azért van, mert fogamzásgátló társadalommá váltunk; az emberek hatékonyabban használnak fogamzásgátlót a terhesség megelőzésére. Hatalmas szemléletváltáson mentünk keresztül, sokan úgy gondolják, hogy az a jó, ha azzal és úgy szexelnek, akivel és ahogy akarnak.

Ezt a gondolkodásmódot úgy kell ellensúlyoznunk, hogy gyermekeinket úgy neveljük, hogy teljesen megértsék, kik ők, és hogy ez a kultúra az ellenségük. A szülőknek kultúraellenesnek kell lenniük, és mindent meg kell tenniük azért, hogy olyan családokkal, tanárokkal és mentorokkal vegyék körül magukat, akik szintén kultúraellenesek. Ez kihívást jelenthet, mivel a komoly keresztény hívők száma egyre csökken. A névleges keresztények és katolikusok bevették a kulturális üzeneteket és hiedelmeket.

Ön nyíltan kiáll a gender ideológia megkérdőjelezése mellett.

Igen, mivel az elmúlt öt-tíz évben láttuk, ahogy ez egyre inkább elharapózik. A gender ideológia üzenetei a közösségi médián keresztül terjednek, és manapság sok gyermek elmerül a virtuális világban. Nagy dózisban fogyasztják, és nehéz lehet a szülőknek felismerni, hogy ki befolyásolja gyermekeiket.

A transzneműség a keresztény és a szekuláris világnézet közötti alapvető szakadékra vezethető vissza, és arra a meggyőződésre, hogy a [biológiai] nemnek semmi köze a reprodukcióhoz. Ha a szex csupán az élvezetet szolgálja, akkor a szexuális különbségek már nem fontosak. A szekuláris kultúra elutasította a Teremtő Istent, elutasította az emberi természetet, és elutasította, hogy Istennek terve van az ember életével. Ehelyett elfogadta azt a hiedelmet, hogy az egyének maguk dönthetik el, hogy kik ők és hogyan akarnak élni. Ez egy megfelelő helyzet a gender ideológia számára.

Az emberek értelmet és célt keresnek. Próbálják kitalálni, hogy kik ők, miért vannak itt, és hogyan kellene élniük. Ha gyengén gyökerezünk a kereszténységben, a kultúrának nincs megfelelő igazságfelfogása, akkor nyitottak leszünk minden ideológiára, amely ezekre a kérdésekre választ ad.

Mit tehetünk azért, hogy erősebb családokat építsünk?

A szülőknek komolyan kell venniük a hitüket, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek. Imádkoznunk kell és fogadnunk a szentségeket.

A családi kapcsolataink megerősítését kell prioritássá tennünk. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy korlátozzuk a külső, megosztó hatásokat, például a közösségi médián keresztül érkezőket.

Félre kell tennünk a képernyőket, időt kell szakítanunk a személyes találkozásokra, olyan szórakoztató dolgokra, melyekhez nem kell képernyő. A legfiatalabb generációnk a leginkább összekapcsolt generáció, de egyben a legmagányosabb is. A valós élethelyzetekben való kapcsolatteremtő képességük sérült.

A szülőknek is fel kell vállalniuk gyermekeik elsődleges nevelői szerepét. Nem szervezhetjük ki gyermekeink nevelését. Nekünk kell formálnunk a jellemüket, és emlékeztetnünk kell őket arra, hogy lelkük van, és az Istennel való örök életre vannak elhívva.

Ön kifejezte aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a gyermekei állami iskolába járnak.

Az adatok azt mutatják, hogy a szekuláris iskolákból kikerülő gyermekek kisebb arányban tartják meg a hitet. Gyakran olyan környezetet teremtenek, amely káros a gyermekek fejlődésére.

Bizonyára dolgoznak jó emberek a közoktatási rendszerben, de nem ők azok, akik meghozzák a döntéseket. Továbbá azok az intézmények, ahol a közoktatásban dolgozó tanárainkat képezik, olyan fiatal tanárokat nevelnek, akik bevásárolták magukat a destruktív ideológiákba, melyek rombolják az egészséges kultúrát és a politikai diskurzust. Nem ítélek el senkit, aki állami iskolába küldi a gyermekeit, de emlékeztetném őket arra, hogy az állami iskolák, ahová a gyermekeiket küldik, már nem ugyanazok, mint ahová ők korábban jártak.

Milyen tevékenységet folytat az Etikai és Közpolitikai Központtal?

Ez egy District of Columbia területén működő agytröszt, melyet Ryan Anderson vezet. Elképesztően nagy hangja van, a természeti törvényről, a házasságról és az igazságról beszél. Nős, egy farmon él, és gyakran posztol képeket a gyerekeiről a Twitteren.

A Központban a zsidó-keresztény elveket próbáljuk érvényre juttatni a közpolitikában. A csoport, amelynek tagja vagyok, katolikus kérdésekkel foglalkozik, én pedig a Person and Identity Projectet vezetem, amely a szülőket és az intézményeket az emberi személyről szóló igazsággal ruházza fel, és szembeszáll a gender ideológiával.

Ön közreműködött Michael Burbidge arlingtoni püspök Katekézis az emberi személyről és a gender ideológiáról című levelének megalkotásához.

Igen, de jobban szeretem, ha a hangsúly magára a dokumentumra és nem az én szerepemre helyeződik. (Lásd Katekézis az emberi személyről és a gender ideológiáról, angol nyelven).

Hogyan jutott el a jelenlegi munkájához?

Nem a szokásos módon. Amikor fiatal nőkkel beszélek, azt mondom nekik, hogy ne várják el, hogy a munkahelyi életük ugyanolyan lesz, mint egy férfié. Ha úgy döntünk, hogy megházasodunk és családot alapítunk, akkor a hangsúlyt inkább a családi életre és kevésbé a munkára kell helyeznünk. Az én életemnek különböző szakaszai voltak, és sok éven át otthon maradtam és gondoskodtam a gyerekeimről, más években pedig független vállalkozóként dolgoztam.

Jogi végzettséggel rendelkezem, Mindig naprakészen tartottam a jogi működési engedélyemet. Hajlamos vagyok a dolgokat ezen a jogi szemüvegen keresztül szemlélni.

Milyen Washingtonban élni és dolgozni?

Itt mindig van egyfajta hullámzás, ahogy a republikánusok és a demokraták átveszik a hatalmat. A COVID óta nagy változás történt; sokkal több a távmunka. Úgy tapasztaltam, hogy sokkal jobban családbarát a város. A Zoomon keresztül tudunk kapcsolatba lépni, és jobban együttműködni másokkal az egész országban.

Nem vagyok technológiaellenes. Csak óva intem a szülőket attól, hogy a technológia határozza meg a családi élet menetét. Szükségünk van arra, hogy időt szánjunk egymásra, hogy szemtől szembe beszélgessünk, és hogy együtt élvezzük a családi étkezéseket.

Egyéb gondolatok?

A gyermeknevelés az egyik legnagyobb ajándék, amit az ember kaphat az életben. Hiba, ha úgy tekintünk rájuk, mint teherre vagy korlátokra az életünkben. Mindig emlékeztetem az embereket, hogy bármilyen munkát is végeznek, lecserélhetők. Az egyetlen hely, ahol pótolhatatlan vagy, az a kapcsolatrendszered.

A cikk forrása angol nyelven

Létrehozva 2022. augusztus 15.