Az Alaptörvény elérte az egyetlen alaptörvényt: Isten örök határozatát

Az áteredő bűn mellett létezik „áteredő jóság” is. Az alkotmánymódosítás hátterében „az igazság ragyog” a ferences szerzetes szerint.

– Ön fogalmazta meg korábban a „genderellenes eskü”-t. Hogyan értékeli a mostani alkotmánymódosítást, amely kimondja, hogy az apa férfi és az anya nő?

– Amikor az alkotmánymódosítás most megtörtént, akkor egy fordulathoz ért az európai gondolkodás. A görögök tettek ilyet, amikor először mondták ki a világot megismerve, hogy minden dolog azonos önmagával.

– Miért szükséges egy ilyen triviális dolgot egyáltalán kimondani?

– Azért, mert az ember logikája, erkölcsileg elszakadva Istentől, az erkölcstelenség felé is halad. Képes mindenféle csavaros okfejtésekkel kimutatni és kimondani azt, hogy egy dolog nem azonos önmagával.

Az alkotmány most elfogadott kijelentése nem politika. Aki mégis ezt gondolja róla, az logikátlan – és valamilyen, számunkra nem érthető rossz dolgozik benne.

– Mi következik a görögök gondolkodásából, miszerint „minden dolog azonos önmagával”?

– Ez a kijelentés két dolgot alapoz meg. Egyrészt magát a keresztény kinyilatkoztatást: ez a világ változó, és mivel léte nincs megokolva, ezért a világ nem Isten. Másrészt a görögök gondolkodása megalapozta a természettudományokat.

Jól néznénk ki, ha például egy vírus nem lenne azonos önmagával! Hogyan lehetne akkor ellene küzdeni? Az egész természettudomány szét lenne robbantva.

– Ez a robbanás nem történt már meg Európában…?

– Noé korában volt ilyen káosz, mint amilyen most Európára zúdult. Nem az Isten zúdította a vízözönt az emberiségre.

Az ember a szíve belsejéből zúdította a világra a pusztító vízözönt.

Az Úr Jézus meg is magyarázza, hogy Noé napjaiban mi volt a bűn. Ettek, ittak, vettek és adtak, férjhez mentek, nősültek. No, de ebben mi a bűn? Az a bűn, hogy csak ezek a felsorolt dolgok léteztek az ember számára, ám Istenről nem volt szó. Ma egy istensemleges világban élünk.

Nemcsak a rossz dolgok rosszak, hanem a jók is rosszá válnak, ha elszakadnak az abszolút eredetüktől. Ebből származik a relativizmus. Ha nincs egy jóságos Teremtő, akkor a jó és a rossz azonossá válhat. Óriási szellemi zavarban élünk.

– Hogyan lábalhat ki a világ ebből a zűrzavarból?

– Egy Covid által okozott, hetekig tartó csönd kell ahhoz, hogy ezekbe a mélységekbe leszálljunk… Hogy ne fröcsköljünk egymásra, ne jelzőket használjunk, ne csak gazdasági, politikai és egyéb szinteken gondolkodjunk – ott egyébként kell tudni gondolkodni –, hanem a legmélyebb szinten. Éppen azért került be ez az állásfoglalás az Alaptörvényünkbe – amin talán egy korábbi nemzedék nevetett volna, hiszen miért kell valamit kimondani, ami nyilvánvaló –, hogy a nyilvánvalót látni engedje. Hogy egy csoport elfogadja a nyilvánvalót.

Anélkül, hogy azokat, akiknek ez nem nyilvánvaló, kirekesztené. Noé nem kirekesztette az emberiséget a bárkájából, hanem belementette az emberiséget.

– Ennek az emberiség-mentésnek a része, amivel most bővült az Alaptörvény?

– Hihetetlen dolog történt. Olyan valami, ami a görögöknél történt meg először. Viszont ez a tény azt mutatja, hogy ez a gigantikus, apokaliptikus káosz, ami ránk akar zuhanni, és ami a szívünk mélyéből tör fel, ez most egy akadályba ütközött. Ez a pont olyan világosság, amelyet nem lehet megsemmisíteni. Gyűlölni persze lehet, különböző szinteken támadni lehet – de a nyilvánvalóságát megszüntetni nem lehetséges. Olyan mélyre ment a törvényhozás, hogy már nem is valakik, és nem is valamilyen ideológia ellen lett ez kimondva – még ha azért is lett kimondva –, mert

ebben a mélységben már nincs ellenség. Itt az igazság ragyog.

– Ezek szerint az ember képes megmenekülni az apokaliptikus káoszból?

– Érdekes, hogy az ember leronthatatlan. Nem igaz, hogy az ősbűnnel teljesen megromlott az ember!

Van „áteredő jóság” is. Ez azt jelenti, hogy maga az ember leronthatatlan.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2020. december 17.