A katolikus udvarlás szakaszai

Mivel a házasságok több mint 50%-a szakítással és válással végződik, fontos, hogy Isten udvarlással kapcsolatos útmutatásait követve készüljünk fel a sikeres házasságra.

A modern társadalomban sokan a szerelmet az érzések, külsőségek vagy a dráma alapján képzelik el , és tévesen szenvedélyként értelmezik. 

Egyes férfiak szándékosan idéznek elő drámát, hogy a nőkben érzelmi szorongást vagy féltékenységet keltsenek… ami egyébként az érzelmi bántalmazás egyik formája. A modern randizás és a hagyományos udvarlás két különböző világ.

A mai randik szabadidős programként futnak, vagyis kellemes időtöltés valakivel, szexuális élvezeteket keresve, majd meglátjuk, mi sül ki belőle.

Ezzel szemben az udvarlás egy céltudatos folyamat, amelynek a végső célja a házasság.  

Ez azt jelenti, hogy megbecsülésen és tiszteleten alapuló, kizárólagos, tiszta, elkötelezett és szeretetteljes kapcsolatban állunk egy Isten által választott személlyel.

Az udvarlás fő célja megvizsgálni egy folyamatot, hogy vajon a személy, aki udvarol nekünk, kellően erényes-e ahhoz, hogy jó férj és apa legyen – és fordítva.

Lényegében felméred, hogyan teljesítene férjként és apaként leendő gyermekeid számára.

Ezért az udvarlásnak soha nem tarthat hosszabb ideig, máskülönben megnöveljük a szexuális bűnbeesés esélyét.

Aki azt állítja, hogy csak randevúzik veled, vagy már legalább 2 éve udvarol, egyszerűen az idődet pazarolja.

Nem kell 2 vagy 6 év ahhoz, hogy eldöntsd, ehhez az emberhez akarsz feleségül menni és családot alapítani.

Az udvarlás rövid ideig tart, és végérvényesen lezárul. Vagy eljegyzéssel, vagy a kapcsolat megszakításával végződik. Nem azért randizol vagy udvarolnak neked, hogy valakinek a barátnője légy: azt csak akkor szabad, ha készen állsz arra, hogy feleség légy!

Ha még nem állsz készen, vagyis még tanulsz, munkahelyet váltasz, vagy másik kapcsolatban vagy  elkötelezve, akkor nem szabad randiznod. Pont.

Éld ki a társasági igényedet a barátnőiddel, vagy más közösségi tevékenységekben vagy közösségekben.

Az udvarláson kívül a nem házas személyeknek nincs keresnivalója társas kapcsolatba lépni  (azaz sok időt együtt tölteni) a másik nem képviselőjével.

A tiszta, szentségi házasság felépítése még a házasságkötés előtt megkezdődik. A társas együttlét egyetlen megengedett oka az udvarlás, amely a házasságra való felkészülés.

Mielőtt hagyományos katolikus udvarlásba kezdenénk, meg kell győződni arról, hogy te és a választottad egyaránt felkészültek vagytok lelkileg, anyagilag és mentálisan is. A katolikus udvarlás a szellemi, mentális és anyagi felkészülés befejezése után kezdődik.

Mielőtt komolyan fontolgatni kezdenénk az udvarlást és a házasságot, először hozzuk rendbe kapcsolatunkat Istennel, önmagunkkal és rendezni kell pénzügyeinket is (KÜLÖNÖSEN a férfinak), ha egy életre szóló, egészséges, boldog és beteljesedett házasságot szeretnénk.

A Példabeszédek 24,27-ben olvashatjuk: „Vállalkozásodat alapozd meg odakinn, készítsd elő kinn a szántóföldön, s aztán fogj hozzá házat építeni.”

Mindennek megfelelő sorrendje és ideje van, beleértve a romantikát is. 

Egy igazán erényes, érett és felelősségteljes férfi gondoskodik arról, hogy saját maga és pénzügyei rendben legyenek, hogy megfelelőképpen tudjon gondoskodni leendő feleségéről és családjáról, mielőtt udvarolni kezd. Különben olyan pilótához lesz hasonló, aki nem elegendő mennyiségű üzemanyaggal tervezi meg a repülést. Egy munkanélküli vagy nem kereső foglalkozású férfi nem kezdhet udvarolni.  

Ha valaki biztos abban, hogy az ő hivatása a házasság, de még nem áll készen udvarolni (pl. az életkora miatt, vagy még tanul, vagy nem képes ellátni a családot), akkor semmik keresnivalója nincs egy ellenkező nemű személlyel. Senki sem akarja a másik embert botrányba keverni vagy bűnös alkalomra csábítani.

A vakmerőség bűne, ha a bűn veszélyébe sodorjuk magunkat még azelőtt, hogy képesek lennénk gondoskodni egy családról.

Összefoglalásképp, az udvarlásnak két fő előfeltétele van:

  • Pénzügyileg, lelkileg és mentálisan is készen kell állni
  • A férfinak kereső foglalkozással kell rendelkeznie, és anyagilag képesnek kell lennie arra, hogy férjként teljesítse családfenntartói kötelezettségeit 

Most, hogy már tisztában vagyunk azzal, hogy az udvarlás egy folyamat, nézzük meg, mit is rejt magában.

A hagyományos katolikus udvarlás szakaszai a következők:

BARÁTSÁG SZAKASZ

Ebben a szakaszban elsősorban azt deríted ki, hogy

  • vannak-e közös dolgaitok
  • van-e némi fizikai vonzerő
  • a férfi képes-e eleget tenni házastársi kötelességének, hogy védelmezzen és gondoskodjon.Ennek a szakasznak főbb ismérvei:
  • Nem tarthat tovább 1-2 hónapnál. 
  • Kerülnötök kell az édes kettesben létet. 
  • Kerülni kell az érzelmi meghittséget. 

Nem lehet testi vonzalomra utaló jel közöttetek. Ha randiztok vagy együtt vagytok, azt csakis egy csoporton belül vagy mások társaságában szabad eltölteni. Alkalomszerűen ismeritek meg egymást néhány rövid telefonbeszélgetés és közösségi együttlétek során.

Ebben a szakaszban teljesen elfogulatlannak kell lenned, hogy tisztán tudd megítélni, hogy a másik személy erényes-e vagy sem.

Függetlenül attól, hogy mennyire jóképű vagy tehetséges, vagy mennyi pénze van, ha nem erényes, a házasságotok abszolút siralmas lesz, és egész életedben ennek az árát fizeted meg.

Miután mindketten eltökéltétek, hogy randizni kívántok egymással, a férfinak az apától vagy a családod férfi elöljárójától kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy udvarolhasson neked, és csak ezután léphettek tovább a következő szakaszba.

UDVARLÁSI SZAKASZ

Férfiként tehát eldöntötted, hogy udvarolsz a lánynak. Nőként pedig elfogadtad a férfi udvarlási szándékát.

Ebben a szakaszban elsősorban azt kell kideríteni, hogy:

  • elég erényesen viselkedik-e, és képes-e mérsékelni az irántad való szexuális vágyait.
  • képes-e áldozatot hozni érted a szexuális vágyakról való lemondás és önmérséklet gyakorlásán keresztül. Ha nem képes férfiként meghozni érted ezeket az áldozatokat, amikor feleségül mész hozzá, csúnya meglepetésben lehet részed, ha kiderül róla, hogy házasságtörő vagy pornófüggő
  • képes-e biztosítani számodra és leendő gyermekeid számára az üdvösség legjobb esélyét
  • szeret-e.  Az irántad való szeretetét az érted vállalt áldozathozatalok, az irántad érzett vágyakról való lemondás, a te tiszteleted, megbecsülésed, és a rólad való gondoskodás mértéke bizonyítja.   

Ne folytasd vele a kapcsolatot, ha sürgeti az intimitást. Nem tisztel és nem szeret téged; nem áll szándékában elvenni téged. Csak kihasznál, aztán eldob téged, mint a szemetet.  

Ennek a szakasznak a főbb ismérvei:

  • Kb. 3-6 hónapig szabad tartania.
  • A fizikai vonzalomnak semmi jele nem lehet köztetek, mivel objektíven kell tudnod megítélni, hogy szabad-e hozzámenned
  • Kerülni kell a kettesben való együttlétet; ez kifejezi a tiszteletet Isten iránt és a másik személy iránt is, akit szeretsz
  • Ebben a szakaszban kicsit több időt töltötök együtt, de kerülni kell a késő esti randikat, és gondoskodni kell arról, hogy az együtt töltött időt nyilvánosan, illetve barátok vagy családtagok társaságában töltsétek
  • Ebben a szakaszban megismeritek egymás családját.

Egy igazán erényes és tiszteletteljes férfi védelmezi a tisztaságodat, a méltóságodat és a becsületedet. Ha nem így tesz, nem lesz jó férj vagy apa, mivel nem tudja, hogyan védje meg a családját.

ELJEGYZÉS

Eljegyzés az, amikor eldöntitek, hogy össze akartok házasodni.

Ez általában azzal kezdődik, hogy megkéri a szüleidtől vagy a család idősebb tagjaitól a kezed, majd ezt követi a lánykérés.

 Régebben az Egyház csak akkor tekintett egy párt házaspárnak, ha már teljesítették az eljegyzés rítusát.

Noha ez a szokást már egyre kevésbé gyakorolják, sok tradicionális katolikus visszahozza ezt a gyakorlatot.

A lánykérés és az eljegyzés után el kell mennetek a paphoz, hogy az eljegyzési szertartás során eljegyezzen benneteket.

Miután az eljegyzés megtörtént, mindketten elköteleződtök a házasság iránt, ha csak nincs valami súlyos ok.

Ezen időszak alatt csak mérsékelt vonzalom megengedett, mivel még nem vagytok házasok.  

Ez a szakasz kb. 3-5 hónapig tart, és a nászmisével zárul.

Ennek a szakasznak a főbb ismérvei:

  • A bűnre vezető alkalom elkerülése érdekében a vonzalom csak korlátozott formában kaphat szerepet.
  • Kerülni kell az együttlétet kettesben.
  • Persze alkalmanként megfoghatjátok egymás kezét vagy adhattok puszit egymásnak, , de nem nyelves csókot. Ennek okairól a Szenvedélyes csókolózás veszélyei nem házasok számára c. cikkemben írok bővebben.
  • Ebben a szakaszban már megmutatkozhatnak az engedelmesség jelei, vagyis alkalmazkodhatsz a férfihez a főbb döntésekben, miközben mindketten a közelgő esküvőtöket és házasságotokat tervezitek
  • Továbbra is fontos az önuralom gyakorlása, és ebben a szakaszban még mindig önmegtagadást kell gyakorolnia feléd. Ha most képtelen az önmegtagadásra, akkor a házasság után is képtelen lesz, és engedni fog a pornó és a házasságtörés csábításának, illetve a más nőkkel folytatott szexuális viszonynak.

Ha gondosan betartod az Istennek tetsző udvarlás irányelveit, jutalomként egy boldog, szentségi és hűséges házasságra számíthatsz.

A cikk forrása angol nyelven

E. Cs. fordítása.

Létrehozva 2020. szeptember 11.