A nyelv politikai megerőszakolása

Részlet Gabriele Kuby “Gender – a családot szétromboló új ideológia” cimű könyvecskéjéből, mely Sallai Gábor fordításában és az Alfa Szövetség gondozásában jelent meg a közelmúltban. Köszönjük, hogy lehetővé tették a könyvrészlet megjelentetését. A szerk.

Az a gondolati rendszer, amely erőszakot követ el a valóságon, a nyelvet is megerőszakolja, hiszen a nyelv, amely csak az ember számára adatott meg, arra szolgál, hogy megegyezésre jussunk a valóságról és az igazságról. Az ideológia fogalmai nem az igazságot, hanem a hatékonyságot szolgálják. Egy ilyen gondolati rendszer az embert is szükségképpen megerőszakolja.

A nyelv megváltoztatása két szinten történik: egyrészt a nyelvtan megváltoztatásával, másrészt a fogalmak átértelmezésével. Már annak is figyelmeztető jelnek kellene lennie, hogy milyen csúnya az új nyelv.

Bürokratikus irányelvek segítségével elcsúfítják a német nyelvtant, hogy a nő a nyelvtanban is láthatóvá váljon. Mivel a magyarban nincsenek a szavaknak nőnemű, hímnemű vagy semlegesnemű végződései, ez a nyelv elleni feminista támadás a magyar nyelvben nem jelenik meg. A magas rendű értékeket jelölő fogalmak kiüresítése és megrontása minden nyelvben zajlik.

A csak nekik hasznos és mindenki másnak ártalmas terveiket az ideológusok olyan szavak és értékek mögé rejtik, amelyeket mindenki nagy becsben tart. A farkas báránybőrbe öltözik. A bárányok, akik együtt sodródnak a nyájjal, nem ismerik fel ezt, vagy csak akkor ismerik fel, mikor a farkas már kitátja a száját, hogy felfalja őket.

  1. Azok a fogalmak, amelyek hagyományos fogalmakat fejeznek ki, gyanússá válnak (gyanússá teszik őket), és kiszorítják őket. Példa: erény, tisztaság, perverzió.
  2. A pozitív tartalmú fogalmakat tetszés szerinti új tartalommal töltik meg. Példa: szabadság, tolerancia, emberi jogok.
  3. Új fogalmakat találnak ki, hogy az új ideológiát terjesszék és elleplezzék. Példa: társadalmi nem, nemi irányultság, nemi önazonosság, reproduktív egészségügyi szolgáltatások.
  4. Új fogalmakat vezetnek be, hogy az ellenfelet rossz hírbe hozzák és bűnözőként kezeljék. Példa: homofóbia, gyűlöletbeszéd.

Szabadság: Az Istentől eltávolodott autonóm individuum korában a legfőbb érték a szabadság. Olyan szabadságot hirdetnek, ahol mindenki bármit megtehet, amit csak akar, feltéve, hogy nem sért törvényt. Hogy pedig ez utóbbira ne kerülhessen sor, a törvényeket is lépésről lépésre liberalizálják. Ami egykor bűnnek, perverziónak, erkölcstelenségnek számított, az ma a nemi önazonosság szabadon választható lehetősége, melynek elfogadására az óvodától kezdve nevelik a gyerekeket. Az a szabadság, amely elszakad az igazságtól és a felelősségtől, romboló szabadság. A relativizmus diktatúrájában az érvényesül, aki erősebb, gazdagabb, és akinek nagyobb a hatalma.

Az igazságosságot az egyenlőséggel azonosítják, jóllehet az igazságosság mindig is azt jelentette, hogy suum cuique, vagyis mindenkinek a magáét. Az azonosat azonosan, a mást másként kell kezelni. Hogy az igazságosság és az egyenlőség azonosítása véres elnyomáshoz vezet, azt a kommunizmus milliószorosan bebizonyította.

A tolerancia, melyet egykor mint a szellemi szabadság feltételét dicsérték, az igazság és a fennálló rend elleni támadás eszköze lesz. A latin tolerare szó azt jelenti, hogy elviselni, vagyis elviseljük azt, aki más, mint mi, és idegen nekünk. A tolerancia fogalma a fennálló értékek eltörlését szolgáló harci eszköz lett, különösen a szexualitás terén. Ugyanakkor mindez csak az egyik irányban érvényes. Azokat, akik ragaszkodnak a keresztény értékekhez, egyre inkább diszkriminálják, kirekesztik, sőt bűnözőként kezelik. Senki sem volt a történelemben, aki nagyobb toleranciát követelt volna, mint Jézus, mikor azt parancsolta: „Szeressétek ellenségeiteket!“

A diszkrimináció a latin discrimen (megkülönböztetni) szóból ered.

Létfontosságú, hogy az ember mint az egyetlen teremtmény, aki szabad akarattal rendelkezik, különbséget tegyen helyes és helytelen, jó és rossz között.

Ha mindezt a nemi normák területén tesszük, és különbséget teszünk a között a szexualitás között, amely életet nemz, és a között, amelyik erre nem képes, diszkriminációt követünk el. A diszkrimináció fogalmával és annak törvénybe iktatásával ma a keresztényeket diszkriminálják, és az ő lelkiismereti és vallásszabadságukat korlátozzák.

Az emberi jogokat a totalitariánus rendszerek által elkövetett tömeggyilkosságok miatt foglalták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába. Egyetemesnek számítottak, vagyis olyan jogoknak, amelyek minden korban minden kultúrában és minden vallásban minden ember esetében sérthetetlenek. Ma arra használják ezt a fogalmat, hogy kis és még kisebb kisebbségek érdekeit érvényesítsék vele.

Az apa és az anya idejétmúlt fogalomnak számít, amelyet nem szabad többé használni, mivel diszkriminálja az azonos nemű „szülőket“. Ehelyett 1. szülőt és 2. szülőt kell mondani. Mi lesz abból a kultúrából, amelyik ki meri iktatni az apa és az anya szavakat? Milyen új embernek kell itt megszületnie?

Homofóbia: Aki az LMBT célkitűzések mint politikai stratégia ellen fellép, azt homofóbiával vádolják. A fóbia neurotikus félelem, amely orvosi kezelésre szorul, például a pókoktól vagy a zárt térben való tartózkodástól való félelem.

Aki a heteroszexuális vonzódás akadályoztatását pszichés zavarnak tartja, ahogyan azt Freud, Adler és Jung tette, ma betegnek számít.

Létrehozva 2023. február 28.