A házasságban a Különbözővel jön létre szövetség, a „melegházasságban” az Azonossal. Az egyik az Isten imádatát jelképezi, a másik az önmagába kunkorodó ént.
A házasság vertikális isteni misztérium, a „melegházasság” egalitárius emberi projekt. Az egyik Krisztusra mutat, a másik az Egóra.
A „melegházasság” olyan, mint Nárcisszosz, aki önmagába lett szerelmes, a házasság olyan, mint Psyché, akibe az isten szeretett bele.
A házasság isteni találmány, a „melegházasság” emberi szerzemény. Az egyik a Teremtő ajándéka, a másik a teremtmény zsákmánya.
A házasság annak a jele, hogy Isten szeretetből megváltja a lázadó embert. A „melegházasság” annak, hogy az ember fellázadva olyan lesz, mint az Isten.
A „melegházasság” a bűnbeesés ikonja, a házasság a megváltásé. A „melegházasság” az első Ádámra mutat, aki önmagát választva engedetlen lett, a házasság a második Ádámra, aki bennünket választva Istennek engedett.
A házasság Krisztus és az egyház titka. Az egyház, amely a „melegházasságot” támogatja, Krisztust cseréli le önmaga képére.
