Mindig is családot akartam.

A család a polgári társadalom alapvető eleme. A család intézménye támogatja a jellemet és az etikai értékeket. Az emberek modellezik a viselkedésmintát, és a gyermekek szüleik viselkedését mintázzák. Az erős családok az erős közösségek középpontjában állnak.

Sajnos az Egyesült Államokban a család intézménye válságban van. A Népszámlálási Hivatal szerint 1950-ben a háztartások 78%-át házaspárok alkották. A házastárssal együtt élő felnőttek aránya 2021-re 50%-ra csökkent. Évtizedek óta növekszik az egyedülálló szülővel élő gyermekek aránya. Az Egyesült Államokban a világon a legmagasabb az egyszülős háztartásban élő gyermekek aránya, háromszorosa a világátlagnak.

A házasságon kívüli szexhez, a házasság intézményéhez és a váláshoz való társadalmi viszonyulás liberálisabbá vált. A legújabb kutatások azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a jóléti állam térnyerése hozzájárul a házasság hanyatlásához és ezzel együtt a házasságon kívüli termékenység növekedéséhez. A National Library of Medicine által közzétett jelentés szerint „az újabb tanulmányok többsége azt mutatja, hogy a jólét szignifikánsan negatív hatással van a házasságra, illetve pozitív hatással a termékenységre.” Az új tanulmányok megerősítik Daniel Patrick Moynihan 1965-ös állítását, miszerint a szegénység elleni háború hozzájárul a házasságok csökkenéséhez és a házasságon kívüli születések számának növekedéséhez a fekete amerikaiak körében.

1965 óta a házasságkötések csökkenése és a házasságon kívüli születések számának növekedése riasztó mértékben felgyorsult. Nézzük meg a a Center for Equal Opportunity [Esélyegyenlőségi Központ] néhány statisztikáját. 1940-ben az Egyesült Államokban a fehér bőrűek 2%-a született házasságon kívül. 1963-ban ez az arány 3% volt. A feketéknél viszont a házasságon kívüli születések aránya az 1940-es 17%-ról 1963-ra 24%-ra ugrott. Napjainkban a család szétesése még durvább. A feketéknél a házasságon kívüli születések aránya 69,4%, a spanyolajkúaknál 51,8%, a fehéreknél 28,2%, az ázsiai amerikaiaknál pedig 11,7%.

Ma a házasság intézménye nem elfogadott az alacsonyabb jövedelmű családok kultúrájában, legyenek feketék vagy fehérek. A házasságon kívül született és az egyik szülő vagy más rokon által nevelt gyermekek felnőttként ezt a viselkedést fogják modellezni. Ráadásul a házasságon kívül született gyermekek középiskolai lemorzsolódási aránya önmagáért beszél. Ezáltal egy negatív visszacsatolási hurok jön létre.

Az egyik megoldás erre a nemzetet sújtó katasztrófára a [családalapítási] sikersorozat tanítása. Az adatok azt mutatják, hogy azok az ezredfordulósok, akik leteszik az érettségit, munkát vállalnak, megházasodnak, és csak ezután vállalnak gyermeket, megmenekülnek a szegénységtől, és 97%-uk nem szegényként végzi életét.

Egyes tudósok azt állítják, hogy a jobb iskolák enyhíthetik a házasságellenes kultúra és a házasságon kívüli születések felkarolásának hatásait. Ez az állítás hamis. Tanulmányok bizonyíthatóan azt mutatják, hogy a család szerkezete a legfontosabb tényező az oktatási és gazdasági siker szempontjából. Az iskolai végzettségnek csak korlátozott hatása van a későbbi életsikerekre. Emellett James Heckman közgazdasági Nobel-díjas professzor úttörő kutatásai azt mutatják, hogy a nagy jövedelemátcsoportosítások és a jól finanszírozott iskolák kevéssé befolyásolják a gazdasági mobilitást. A magasabb társadalmi-gazdasági jövedelmi szintről származó gyermekek továbbra is jobban teljesítenek, mint az alacsonyabb társadalmi-gazdasági szintről származó gyermekek. A családszerkezet számít. Heckman azt is megállapítja, hogy a magas adók és a nagyvonalú jövedelemátcsoportosítások elriasztanak a kemény munkától. Minek törekedni, ha a törekvés előnyeit megadóztatják?

A lényeg: az expanzív jóléti állam állandósítja a szegénységet, és korlátozza a gazdasági és társadalmi mobilitást.

A cikk forrása angol nyelven

A témához ajánljuk még:

A legtöbb amerikai szerint az együttélés rendben van

Peter Sprigg (Family Watch International igazgatója): Út a sikeres családalapításhoz

Létrehozva 2023. február 3.