NEW YORK, december 16. (C-Fam) A nagyhatalmú nyugati országok küldöttjei azt hitték, hogy az ősz folyamán keresztül tudják vinni a homoszexuális/transz kérdéseket a Közgyűlésen. Amit felfedeztek, az a fejlődő világ egyre növekvő ellenállása.

A hamarosan véget érő Közgyűlésen a nyugati küldöttek az ellenállás falába ütköztek a vitatott szociális szakpolitikák minden újabb említésekor, legyen az kifejezett vagy burkolt. A hagyományos országok blokkolták a szexuális irányultságra és a gender identitásra, a sokszínűségre és az átfogó szexuális nevelésre való utalásokat. Emellett ezek a kormányok több tucatnyi nyilatkozatot adtak le a baloldal szexuális programja ellen. Összességében több mint 60 ország tiltakozott az általuk veszélyesnek, sőt radikálisnak tartott nyelvezet ellen.

Ez éles ellentétben állt a tavalyi évvel, amikor a nyugati országok ünnepelték a „szexuális irányultság és gender identitás” kifejezések beillesztését a demokráciáról szóló állásfoglalásba, amely csak a második ilyen állásfoglalás volt, amely valaha is tartalmazta ezt a rendkívül ellentmondásos kifejezést. A megújult ellenállás nem véletlen.

Egyre több ország ismeri fel, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és a skandináv adományozó országok a nemzetközi politikát és az emberi jogokat ürügyként használják a demokratikus jogalkotási viták megkerülésére és aláásására. A szexuális baloldal a gender ideológiát és az abortuszhoz való nemzetközi jogot akarja ráerőltetni a világra anélkül, hogy erről valaha is demokratikus vita folyna.

A nyugati országok olyan kétértelmű kifejezésekkel árasztották el az állásfoglalásokat, mint a „szexuális és reproduktív egészség” és a „diszkrimináció egymást keresztező formái”, hogy ellentmondásos kérdéseket támogassanak. Kezdetben ez csak az ENSZ-ügynökségein keresztül hat az ENSZ szakpolitikáira és programjaira, de valójában a nemzetközi szokásjog elmélete alapján teljes körű kötelezettséggé akarják fejleszteni.

Az abortusz és a homoszexuálisok/ transzneműek szószólói által felállított jogi elmélet szerint ezeknek a kétértelmű kifejezéseknek az ENSZ-határozatokban való folyamatos elfogadása a nemzetközi szervezetek gyakorlatával együtt egy idő után úgy értelmezhető, mint egyfajta beleegyezés a kötelező erejű nemzetközi normák kialakulásához. Egy új nemzetközi szokásjogi norma akkor jöhet létre, ha az országok általánosan ugyanazon gyakorlat szerint járnak el abban a hitben, hogy azt a jog megköveteli, de nem lehet alkalmazni egy olyan országgal szemben, amely kitartóan tiltakozik annak kialakulása ellen. Jelenleg sok ország tiltakozik ez ellen.

Míg a hagyományos országok küldöttei rutinszerűen blokkolják a szexuális irányultságra, az abortuszra és más vitás kérdésekre való kifejezett utalásokat, a nyugati országok fővárosaikra gyakorolt nyomása miatt nem fogják mindig teljes mértékben blokkolni ezeket a kétértelmű kifejezéseket. Ezért a hivatalos találkozókon olyan fenntartások megfogalmazására szorítkoznak, amelyek tisztázzák, hogyan értelmezik a kétértelmű kifejezéseket. Ezek a nyilatkozatok nem tudják megakadályozni az ellentmondásos politikák kialakulását, de segítenek megelőzni az új nemzetközi szokásjog kialakulását.

Az, hogy az ENSZ-határozatok és azok ENSZ-ügynökségek általi végrehajtása egy új nemzetközi szokásjogi normák bizonyítékának tekinthető, jól igazolható még akkor is, ha ezt a tudósok nem fogadják el általánosan. A Nemzetközi Jogi Bizottság is ezt mondja.

Az Egyesült Államok kormánya gyakran ismételget általános fenntartásokat, melyek szerint a konkrét határozatok elfogadása, amelyekkel nem ért egyet, nem befolyásolja a nemzetközi szokásjogot. Az Egyesült Államok kormánya az egyetlen, amely ezt a fenntartást teszi, és gyakran csak akkor teszi ezt, amikor konkrét határozatok tartalmát kifogásolja, ez csak megerősíti az ENSZ-határozatoknak, mint a nemzetközi szokásjog építőköveinek hitelességét. Igaz, hogy az ENSZ-határozatok nem kötelezők az államokra nézve és önmagukban nem képesek megváltoztatni a nemzetközi szokásjogot, ennek ellenére hozzájárulhatnak a nemzetközi szokásjog kialakulásához azáltal, hogy a nemzetközi ügynökségek hogyan hajtják végre ezeket, valamint az idővel történő ismételt elfogadásukkal együtt.

Forrás angol nyelven

Létrehozva 2022. december 17.