Beller Tilmann atya szerint a mai kor legnagyobb kihívása a tömegember megjelenése,  és  mindaz, amit ez a jelenség magával hoz. 

A Schönstatt Mozgalom ebből a kihívásból kiindulva fogalmazza meg célját: a tömegember mindenben alkalmazkodik, mert nem akar kilógni, nincs saját véleménye. Isten ezáltal a személyiség értékére hívja fel a figyelmünket, a Schönstatt célja az eredeti, szabad keresztény személyiség kialakítása, aki bizalmas kapcsolatban van Atyjával, élete eseményei mögött felfedezi vezetését. A schönstatti módszer mindig a személyes szinten dolgozik: azt kell megkeresni, ami engem megérintett, ami indít, ami mozdít bennem valamit. Nem csupán elméleteken kell gondolkodni, hanem az indításokat tettekre, életre váltani. A mozgalom különböző ágai közül hazánkban a családos vonal indult el elsőként, talán erre volt a legnagyobb igény. A schönstatti családmozgalom abban segít, hogy házas emberként, családunkban megélhessük hitünket.

Mit jelent a Schönstatt felfogásában a család?

A házasság szentség, a két ember szeretetkapcsolatában jelen van az Úr Jézus. A férj és feleség elsődleges feladata, hogy a társát boldoggá tegye, Isten felé segítse, aztán pedig, hogy a gyermekeiket az Úrhoz vezessék. Ehhez kaphatunk Schönstatt kincstárából nagyszerű eszközöket, melyek a gyakorlatban, a hétköznapokban segítenek a családi életben. A Schönstatt Családmozgalom alapítója felismerte, hogy a családi élet munkával, tanulással jobbá tehető, és ebben a tanulási folyamatban nagy segítséget jelent a közösség. A Családmozgalomban a fókusz a házaspáron van, ők az alapvető közösség, de tapasztalataik megbeszélésére, a növekedésüket segítendő havonta egyszer egy este találkoznak más házaspárokkal. Így indult a Magyar Schönstatt Családmozgalom is 1985-ben. Ma ez a legerősebb ág, de a fiú-és lánymozgalom egyre növekszik.

A teljes cikk a Magyar Kurír oldalán olvasható.

Létrehozva 2012. január 26.