Nem csak a szó hosszú és nyelvtörő: A mondandót sem lehet röviden elintézni, és  kellő körültekintés nélkül beletörik a bicska a témába. A 4. parancsolat szerint a 7. napot meg kell szentelni. Mindenkinek: “… semmi dolgot ne tégy azon se magad, se  fiad, se leányod, se szolgád; se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed!…”

Ez az első gyermek-; szolga-, jövevény- (etnikum, menekült!) sőt állatvédő törvény. Mi több: magunk ellen is véd. Hogy ne hajszoljuk agyon magunkat, legyen  időnk visszanézni, hálát adni, előre nézni, erőt kérni és gyűjteni. Egyedülálló volt ez  a zsidóságnál a Ókorban. A rómaiaknak, görögöknek is voltak ünnepeik, több napon keresztül is, amelyeknek nem föltétlen csak a vége torkollott orgiába és nem  feltétlen csak Dionysos, a bor és mámor istene ünnepén, hanem az egész ünnep a  robot-, vagy az unalomfelejtés jegyében telt.

Az ószövetségi szombat egészen más. Rendszer van benne és tisztaság az ember  testi, szellemi; lelki felfrissülésére és feltöltődésére. Hogy állunk ezek tekintetében  a vasárnapjainkkal? Újra vissza kell térni ehhez az eredetre!

1. A heti pihenőnap teremtési rend (I. Mózes 22). Benne van Isten kezdettől való  tervében. Mondhatni: Isten a 7. napon a pihenést teremtette, példát is adva erre,  amikor maga is megpihent.

2. Az ószövetségben ezt kétféleképp szegték meg: dolgoztak szombaton (Jer. 172123, Neh. 13:15, És. 56:1-4). Nem dolgoztak ugyan, de egyébként Isten akarata ellen éltek (Álmos 8:5, És. 1:13, 58:13). Így lehet manapság is véteni a vasárnap ellen.

3. A babiloni fogság (Kr. e. 598-538) után különösen is szigorúan ügyeltek a  szombat megtartására, hiszen a törvényszegés volt a fegyelmező-büntető fogság  oka. Túlhangsúlyozták ezért a szombatot (pl. komoly kérdés volt, hogy szabad-e  olyan tojást enni, amelyet a tyúk szombaton tojt, vagy a makkabeus háborúban  halomra ölték a szombaton nem védekező törvényhű zsidókat.

4. Ez súlyos torzuláshoz vezetett Jézus korára: A törvény eredeti célja messze  nem ez volt. Jézus ki is mondja:“A szombat van az emberért és nem az ember a  szombatért”, és többször is gyógyításával (munkavégzés) megszegi a szombatot,  amiért halálbüntetés járt.

5. Jézus az irgalomra hivatkozik a kultusszal, a örvény rossz értelmezésével szemben (Máté 12:1-8).

6. Ma is vigyáznunk kell. Ne legyünk e kérdésben képmutatók, álszentek. Amikor  pihenés-kikapcsolódásképpen tévézik, rádiózik valaki, mert komolyan veszi a vasárnapi munkatilalmat, akkor azt a műsort nézi, hallgatja, amin mások dolgoznak. Ugyanez történik, ha vasárnap étterembe megyünk. Ha következetesek vagyunk, akkor nem fogadjuk el a másiktól azt, amit mi törvénytisztelőként nem teszünk meg. (PÉCSI KERESZTÉNY KAPOCS * 2000. OKTÓBER 3)

7. Ha a vasárnap megszentelése csak a hívőkre vonatkozik, csak tőlük lehet elvárni azt, akkor még inkább Jézusra kell figyelni, akitől a legtávolabb állt a képmutatás, az irgalmatlanság, vagy a meg nem értés.

8. Általános felmentés ez a vasárnapi munkát (vásározás, Supermarket dolgozók, s  még inkább a vasárnapi nyitva tartást szorgalmazók (Interspar, Tesco stb.) részére. 

9. Senkinek sem kötelező élnie a vasárnapi vásárlási lehetőséggel. (De ad absurdum, ha következetesek vagyunk: a közszolgáltatásokkal sem, mert a víz-, a  villany-, a fűtőtest-, a telefonvezeték végén valahol emberek dolgoznak.) Ki-ki maga  dönt. Jóllehet nagyobb kínálat, csábítás esetén ez nehezebb. S abban azért van  igazság, hogy van ami kell vasárnap, s van, ami nem feltétlenül. S itt az lehetne a  mérvadó, hogy amit megtehetsz hétköznap is, azt halaszd hétköznapra!

10. Újra vissza Jézushoz: Jézus tehát föléhelyezte az irgalmat, az ember szükségletét a kultusznak. Védelmébe vette a szombaton kalászt tépő tanítványokat. Nem netalán – a lopást, hogy ezt más földjén tették, mert az nem számított lopásnak,  hanem mert a tépés, szemek kimorzsolása arató- és cséplőmunka-számba ment. S  olyan asszonyt gyógyított meg szombaton, aki évtizedek óta görnyedt volt (éppenséggel várhatott volna még egy napot). Jézus azt monda az Atyának: “nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból. Hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól!”

11. A nyáron szentföldet járt barátaink mondták: a haszid (hithű) zsidók a szabbat  beköszöntével forgalmat; házimunkát leállítanak, szinte megmeredve, mint  Csipkerózsikákénál: itt aludtunk el, itt köszöntött be a szombat, innen folytatjuk, ha elmúlik.

12. Magam tapasztaltam Svájcban, Balfach nevű Rajna menti testvérgyülekezetünk  kisvárosában: vasárnap tilos a szomszédot Zavaró munka (egyáltalán nincs pl. építkezés vasárnap). Ezt járőr ellenőrzi, de a szomszéd jelzésére, a helyszínre megy és leállítja a munkát. (Nálunk sok járőr kellene, de akkor meg ők dolgoznának vasárnap.)

Jut eszembe: befejezem, vasárnapra kell készülnöm, mert délelőtt is és délután  is dolgozom, istentiszteleteket és bibliaórát tartok…

Utóirat: kik -ki nem csak a portékáját (vevőként a pénzét) viszi a vásárra, Tescóba,  Intersparba, Pécs Plazába vasárnap; hanem nyugalmat, békességet, jobb sorsra (csa ládi beszélgetésre) való idejét is.

S ha ezt rendszeresen a templom helyett teszi, nem bölcsen teszi. Nem a törvény,  nem a keresztény rend(szabály) vagy az etikett ellen vét(kezik), hanem maga és családja egészsége ellen.

Szénási János,  Pécs-kertvárosi református lelkipásztor

Létrehozva 2023. június 4.