Az imádság a lélek lélegzetvétele

“IMÁDKOZZATOK, HOGY KÍSÉRTÉSBE NE ESSETEK” (Lk 22,40)

A Szentírás világosan elénk állítja az imádság kettős hatását: kapcsolatba lépni szerető Atyánkkal (Mt 6,9, Miatyánk), másrészt lelki erőt nyerni a kísértések legyőzésére. Mindenki, aki imádkozni kezd, ezt a kettős célt kell, hogy maga elé állítsa. Mivel a kapcsolatot minden nap meg kell újítani és a mindennap felmerülő kísértéseket le kell győzni, ezért “szüntelenül kell imádkozni” (1Tesz 5,17).

Az imádság a lélek lélegzetvétele – mondta valaki. Nagyon találó ez a megállapítás. Lélegezni annyit jelent, mint ellátni a testet a létfontosságú oxigénnel. Aki nem lélegzik, az meghal. Így van ez az imádsággal is. Aki nem imádkozik, az lelkileg meghal. Aki keveset imádkozik, az lelkileg elgyengül, vagy beteg lesz. Aki rendszeresen, tudatosan imádkozik, az befogadja Isten erejét. Új szemléletet nyer. Isten szemével látja a világot. Jobban el tud igazodni a feladatok között. Kitárhatja az Úr előtt szíve minden gondját és szükségletét. Ugyanakkor kifejezheti örömét, az Úr iránti háláját.

Amikor konkrét dolgot kérünk Istentől, gyakran megtörténik, hogy meghallgatja kérésünket. De az is előfordul, hogy nem kapjuk meg, amit szeretnénk. A meg nem hallgatott imádság titkairól talán egy könyvet is lehetne írni. Miről lehet szó? Isten azért nem hallgatja a meg imádságodat, mert:

  • Valamit elmulasztottál, amit Isten várt volna tőled (például: megbocsátás, alázat, engedelmesség).

  • Máskor adja meg az Úr, mert a körülmények most még nem alkalmasak.

  • Bizalomra és hűségre akar nevelni. Ha néhány nap után abbahagyod imádat, ezzel jelzed, hogy amit kértél, nem is annyira fontos és nem is bízol benne, hogy Isten megadja.

  • Nem válna javadra. Isten mindent lelked üdvössége céljából ad meg. Mivel végtelenül szeret, nem adja meg, ami lelked kárára volna.

  • Jobbat akar adni! Lehet, hogy Isten sokkal jobbat szeretne adni, mint amit kérsz Tőle.

  • Önzésedet szolgálná és nem Isten Országát.

  • Gőgösen kérted, azzal a gondolattal, ha Isten nem adja meg, amit kérsz, akkor elhagyod Őt.

Soha ne gondoljuk, hogy Isten olyan, mint egy automata. Bizonyos számú imádság után megjön a kívánt dolog. Isten személy, aki jóságos szívvel mérlegel minden körülményt és csak azután adja meg -ha jónak látja-, amit kérünk Tőle. Mindamellett számolni kell a szabad akarattal is.

Amikor kérjük szeretteink megtérését, bizonyára az Úr sok kegyelmet ad nekik, de szabad akaratuk ellenállása miatt lehet, hogy hosszú éveket kell várni, amíg ez megtörténik. Példakép erre Szent Mónika, aki 12 évig imádkozott fiának -Ágostonnak- megtéréséért.

Mielőtt imádkozni szeretnénk valami konkrét dologért, előbb jó megkérdezni az Urat, hogy valóban egyezik-e az Ő akaratával, hogy azt elnyerjük. Fejezzük ki készségünket, hogy szívesen megtesszük az Ő akaratát, ha Ő mást szeretne (Lk 22,42). Így nemcsak a csalódást kerüljük el, hanem a gonosz lélek kísértését is, aki mindig azon mesterkedik, hogy szembeállítson bennünket Istennel. Akár úgy, hogy lázadásra indít, akár úgy, hogy vádaskodásra, ami csökkenti bennünk az Úr iránti szeretetet.

TESTHELYZETÜNK IMÁDSÁG KÖZBEN

Mivel az ember testből és lélekből áll, nem mindegy, hogy milyen testhelyzetben imádkozunk. A Szentírás többféle formát ismer. Dániel könyvében olvashatjuk: “Dániel napjában háromszor térden állva imádkozott és magasztalul Istent” (Dán 6,10) . A térdelő helyzet az alázatot és a kiszolgáltatottságot fejezi ki. Aki térdel, ezzel kicsivé teszi magát a mindenható Isten előtt és elismeri az Ő nagyságát.

Máskor arról ír a Szentírás, hogy állva, kitárt karral imádkozik valaki. Valószínűleg Jézus is így imádkozott, amikor a 72 tanítvány visszatért evangelizációs útjáról és magasztalta az Atyát: “Áldalak téged Atyám, mennynekés földnek Ura” (Lk 10,21).

Előfordul az is, hogy valaki leborul az Úr előtt és homlokával érinti a földet: “Jób… a földre esve leborult” Jób 1,20).

A testhelyzet segíti a lelket, hogy jobban tudjon Istenre figyelni. Természetesen mindig a belső magatartás számít. Isten a szívet nézi. Ha nincs meg a megfelelő belső magatartás, a testhelyzet képmutatásnak számít, amit Jézus elutasít (Mt 6,5).

Megfontolandó kérdések:

  • Kérés vagy hálaadás a jellemző imaéletemre?

  • Bizalomteli-e mindennapi imádságom?

  • Hogyan győztem le lázadásomat, ha “nem hallgatott meg” Isten?

D.B.K

(Marana Tha, 2002. szept.-okt.)

Létrehozva 2020. december 1.