Mások kedvét keresni

„Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.” (Gal 1,10)

Szia, Lysa vagyok, és arra vágyom, hogy szeressenek. Ezért néha igent mondok, amikor nemet szeretnék inkább. S ha néha mégis nemet mondok, azon izgulok, mekkora csalódást okoztam a másiknak.

Inkább múlt időben szerettem volna leírni a fentieket. „Sokat küzdöttem ezzel, de most már kinőttem belőle. Szeretném megosztani veletek, milyen bátran mondok már nemet, s ha már megtettem, továbblépek, nem foglalkozom a döntésemmel.”

Csak hát ez nem a múltamhoz tartozik.

Akárhogyan csavargatom, ki kell mondanom: az emberek kedvét keresem.

A DNS-embe van kódolva, hogy szeressek másokat, és ne akarjak csalódást okozni. De fel kell fognom, hogy az igazi szeretet becsületes. Az igazi szeretet törődik annyira a többiekkel, hogy nemet mondjon, ha az „igen” akadálya a kapcsolatnak. A valódi szeretetnek fontosabb az őszinteség, mint a helybenhagyás.

Leírom, hogyan próbálok megszabadulni attól, hogy mindig mások kedvére akarjak tenni.

Meg kell barátkoznom a következő tényekkel:

Csalódást fogok okozni.

Minden „igen”-ért fizetnem kell. Minden „nem” magában hordja a megbántás lehetőségét.

Vagy az van, hogy csalódást okozok azzal, hogy nem felelek meg valaki elvárásainak, vagy az, hogy megbántom a családomat, mert tőlük veszem el az időt. Hogy szeretnék-e mindenre igent mondani, és közben épelméjű maradni? Hát persze! De nem megy. Ezért hát nemet kell mondanom. Valahogy így:

„Köszönöm, hogy rám gondoltál. Szívem szerint hatalmas igent mondanék, de ha a valós időmből indulok ki, nemet kell mondanom.”

Hogy mondja az Ige? „Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.” Péld 29,25

Ne adjak azonnali választ.

Néha első pillanatra úgy tűnik, nyugodtan igent mondhatok, de már megtanultam, hogy tartsak szünetet, mielőtt válaszolnék. A gondolkodási idő alkalmat ad, hogy felmérjem, mekkora stresszel járna, ha ezt bevállalnám. Nem az fog részesülni stresszes önmagamból, aki ezt a dolgot kéri tőlem. Ha túl sokat vállalok magamra, azok szenvednek tőlem, akiket legjobban szeretek.

Például így kérhetek gondolkodási időt: „Köszönöm, hogy megkértél. Meg kell néznem a naptáramat, össze tudom-e egyeztetni más dolgaimmal. Ha a héten nem hívlak vissza, keress megint.”

A Példabeszédekből szerintem ez illik ide: „Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.” Péld 31,25. Én ezt úgy értelmezem, hogy ne rettegjek attól, ami előttem áll, tehát ne tegyek olyat, amivel rettegésre késztetem magam.

Egyesek nem kedvelnek.

Ha egyensúlyban akarom tartani az életem, több dologra nemet kell mondanom. Ha valaki emiatt eltávolodik tőlem, és nem fog szeretni, előbb-utóbb ugyanoda jutna akkor is, ha most igent mondanék.

Vannak és lesznek emberek, akik nem kedvelnek, bármennyire igyekszem a kedvükben járni. És lesznek mások, akik szeretni fognak, akárhányszor mondok is nemet nekik. A valódi barátok ehhez az utóbbi körhöz tartoznak.

Ahogy alapigénk int: „Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.” Gal 1,10

Azt tanácsolom, ha valami újabb program mutatkozik ezen a héten, gondold át alaposan, mielőtt válaszolsz. Ne feledd azt sem, hogy becsületesebb dolog őszintének lenni, mint mások kedvét keresni azzal, hogy mindig igent mondunk.

Uram, köszönöm Igédet. Olyan jó látni, hogy még ilyen mindennapi helyzetekben is eligazít. Segíts, kérlek, helyesen mérlegelnem, mikor kell igent mondanom, mikor nemet. Jó intézője akarok lenni a nekem adott időnek, ugyanakkor jó barát/feleség/anya/munkatárs is szeretnék lenni, és néha összezavarodom a sok felém irányuló elvárástól. Segíts, kérlek, hogy minden helyzetben felismerjem a Te akaratodat, és aszerint cselekedjem. Jézus nevében, Ámen.

(forrás: lelekerosito.hu)

 

 

Létrehozva 2012. december 18.