Antonio Staglianò püspök, a Pápai Teológiai Akadémia elnöke

A katolikus egyház és szabadkőművesség összeférhetetlen egymással

A Pápai Teológiai Akadémia elnöke a vatikáni médiának adott interjúban kifejtette, miért összeegyeztethetetlen egymással a katolikus hit és a szabadkőműves gondolkodás. A mi isteneszményünket nem az emberi értelem diktálta, hanem a kinyilatkoztatás. A testvériség és a szeretetszolgálat mély értelme is eltérő. A páholyokhoz csatlakozó hívek súlyos bűn állapotában vannak, nem járulhatnak szentáldozáshoz.

A szabadkőművesség olyan eretnek tan, amely alapvetően az ariánus eretnekséghez kapcsolható. Éppen Arius volt az, aki úgy képzelte, hogy Jézus a Világegyetem nagy építője (ami a szabadkőművességben az ún. felsőbb lény), és tagadta Krisztus istenségét. Ezért a niceai zsinat – amelynek nemsokára 1700. évfordulóját ünnepeljük – megerősítette a Jézusra vonatkozó igazságot, vagyis, hogy született, de nem teremtmény, Isten az Istentől, világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől – magyarázta a vatikáni médiának Antonio Staglianò püspök, a Pápai Teológiai Akadémia elnöke.

Isten nem a világegyetem nagy építője

Éppen a világegyetem nagy építője- vagy a nagy órásmester-elképzelés teszi a szabadkőművességet összeférhetetlenné a katolikus istenképpel. Ez az elképzelés ugyanis az emberi értelem gyümölcse, mely igyekszik istennek képzelni magát, míg a katolikusok Istene a Jézus Krisztusban való isteni kinyilatkoztatás gyümölcse. Lényegében tehát annak a történelmi eseménynek a gyümölcse, amelyben Isten megtestesült, eljött az emberekhez, mindenkihez szólt, és felkínálta nekik az üdvösséget.

Fényévnyi távolság

A testvériség eszméje is igencsak távol áll egymástól a szabadkőművesség és a katolikus hit olvasatában. Staglianò püspök rámutat, hogy a mi testvériségünk Isten szeretet szentségében jön létre Jézusban, az eucharisztiában, nem csupán egy általános testvériség-elven alapul. Ugyanez a gondolatmenet alkalmazható a keresztény szeretetszolgálatra, amelynek semmi köze a szabadkőműves filantrópiához. A keresztény karitatív szeretet annak a történelmi eseménynek felel meg, hogy Isten meghalt és feltámadt értünk, és azt kéri gyermekeitől, hogy ne csupán emberbaráti cselekedeteket hajtsunk végre, hanem adott esetben szeretetből vállaljuk a keresztre feszítést is.

A teljes cikk elolvasható itt.

Létrehozva 2024. március 19.