Ebben az évben boldoggá avatják Brenner János atyát, aki 1957-ben szenvedett vértanú halált – a magyarországi kommunisták általi egyházüldözés mártírjaként. Ebben a rövid írásban róla emlékezünk, megszólaltatva egy gyerekkori barátját, aki személyes élményeit mondja el “Jancsiról”.

“Gyerekek voltunk, amikor Pécsre, a mi utcánkba költöztek Brennerék -mondja el a nevének közzétételéhez hozzájárulását nem adó idős hölgy. Ők is, mi is többen voltunk testvérek, így hamar jóban lettünk. A bátyám is papnak készült, így a fiúk még inkább megértették egymást. A Brennerék lakhelyén kis gang volt, így sokat átjárt hozzánk a két nagyobbik fiú, mert nálunk nagy udvar volt. Nagyon szerettek sportolni, különösen is a torna állt a Jancsihoz közel. Sok időt töltöttek velünk.

Emlékszem, hogy nagyon rendes, imádságos fiúk voltak a Brenner gyerekek. Jancsi szerzetes akart lenni, így pár év múlva elkerült a városból. A bátyámmal tartották a kapcsolatot a későbbiekben is. Papként sem feledkeztek meg egymásról.”

Az írás elolvasható itt.