II. János Pál rendkívül érzékeny volt a természetfeletti iránt. Amikor megkérdezték tőle, látta-e valaha a Szűzanyát, azt felelte: „Soha nem láttam, de érzem” – írta Slawomir Oder, II. János Pál szenttéavatási ügyének posztulátora. E misztikus érzékenység azonban nem volt minden pápára egyformán jellemző.

 XXIII. János pápa nagy érdeme a II. Vatikáni Zsinat összehívása, mellyel a 20. század legfontosabb egyházi eseményének kezdeményezője lett. Azt már kevesebben udják róla, hogy sokszor nem tudta helyesen megítélni, valóban Isten működik-e egy-egy kortárs misztikus életében. Negatív véleménnyel volt például Szent Faustina Kowalskáról, az Isteni Irgalmasság apostoláról, akit II. János Pál 2000-ben szentté avatott, és akit ma a 20. század legjelentősebb látnokai és szentjei között tartunk számon. De nemcsak Faustina nővér írásait tette a tiltott könyvek listájára, hanem Maria Valtorta műveit is, aki látomások sorozata alapján írta meg Krisztus életét az első századi Palesztinában. A megdöbbentő írói életmű legjelentősebb darabja az evangélium több kötetes, részletes elbeszélése (Az evangélium, ahogy nekem kinyilatkoztatott). Végül negatívan ítélte meg – kicsapongással és csalással vádolva – a huszadik század, sőt az egész katolicizmus egyik legnagyobb szentjét, a stigmatizált Pio atyát is, akit ugyancsak II. János Pál avatott szentté 2002-ben.

Érdekes, hogy nemcsak II. János Pál, hanem elődei, XII. Piusz és VI. Pál is másként vélekedtek e modern misztikusokról, mint XXIII. János pápa. XII. Piusz olyan nagyra tartotta Maria Valtorta írásait, hogy egy pápai kihallgatás alkalmával azt mondta: „Adjátok ki ezt a művet úgy, ahogy van. Nem kell véleményt mondani arról, hogy eredete természetfeletti-e vagy sem; aki elolvassa, érteni fogja.” (L’Osservatore Romano, 1948. február 27.) Pio atyának is lelkes támogatója volt: gyakran biztatta a híveket, hogy keressék fel a San Giovanni Rotondóban élő kapucinust.

Úgy tűnik, VI. Pál pápa is hasonló véleményen volt. Elődjének a misztikusokkal szemben hozott elítélő határozatait megváltoztatta: hivatalosan elejtette a Pio atyával szembeni összes vádat; Faustina nővér és Maria Valtorta műveivel kapcsolatban pedig fordulatot jelentett, hogy 1966. június 14-én eltörölte a tiltott könyvek jegyzékét. VI. Pál személyesen igen nagyra becsülte és kedvelte Maria Valtorta műveit: milánói érsekként a szerző összes kiadott művét elküldte a milánói szemináriumnak.

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2018. január 14.