Isten jelenlétében maradni

Találkozás Varga Lászlóval, a Kaposvári Egyházmegye új püspökével

Varga Lászlót, a kaposvári Szent Imre-templom plébánosát, általános püspöki helynököt nevezte ki a Kaposvári Egyházmegye főpásztorává Ferenc pápa. A karizmatikus papot harmincöt éve szentelték, s valódi megtérésében szerepet játszott A címzett ismeretlen című Pilinszky-próza.

Laci atya a Szentlélek embere, aki egész napos szentségimádást honosított meg a templomban, s az elesettek, szegények gyámolítója maradt megyéspüspökként is. Püspöki jelmondat helyett egyetlen szót választott a május 13-i szentelésére és beiktatására: irgalom. A „gyújtogató plébános”, a „csend barátja” az egyházmegyében szeretné tovább erősíteni az evangelizációt, és szolgálatához folyamatosan kéri a humor ajándékát. Szüntelenül imádkozik azért, hogy erősödjön alázatban, bölcs döntéseket hozzon, képes legyen a lelkek megkülönböztetésére, s túláradjon benne az öröm.

– Milyen egyházmegyét örökölt elődjétől, Balás Béla püspöktől?

– Területileg a legkisebbek vagyunk, a papok átlagéletkora negyven körüli. Sok a lehetőség a Szentlélekre-figyeléshez és nagy öröm számomra, hogy a paptestvérek élnek is ezzel. Természetesen a szenvedés sem kerül el bennünket, de ez része a szolgálatnak és az áldozatnak. Reményteli a lelkiségi mozgalmak jelenléte. Sok hívőt és keresőt megszólít a Cursillo, az Antióchia, a Házas Hétvége, a karizmatikus megújulás, a Magyar Schönstatt Mozgalom. Örömteli az is, hogy az elmúlt huszonnégy évben nagyon sok templom és plébánia, közösségi ház újult meg kívül és belül, bár a hivatások száma fogy. Akik viszont papi szolgálatra készülnek, azok tele vannak lelkesedéssel és örömmel. Teljes az intézményrendszerünk, igyekszünk lélekkel is megtölteni azokat.

S ha álmodna, milyet álmodna? Kidobna mindent, mi antik?

– Az egyház mindig megújulásra szorult a történelem során. Nem dobnék ki mindent, mi antik, inkább olyan egyházmegyéről álmodom, amelynek minden tagja egyre mélyebben felismeri Isten szenvedélyes szeretetét irántunk, és ebből a szeretetből erőt merítve megpróbál mindenkit szeretni, még az ellenséget is, ahogy Jézus kéri. Én is hiszem azt, amit Vianney Szent János is mondott: A világ azé, aki szereti, és ezt be is tudja bizonyítani.

Az egyházmegyében meglehetősen színes az egyházi oktatás palettája, sőt lelkigyakorlatos ház működik Kaposszentbenedeken, Balatonbogláron egyházmegyei üdülő, és néhány hónapja szentelték fel a zselickislaki szeretetotthont. Tehát munkaadóként is jelentős az egyház szerepe. Hogy látja, minden vezető a helyén van?

– Mivel általános helynöki szolgálatom leginkább a papokra, a hívekre irányult, ezért az intézmények életébe nem kellett beleszólnom. Szeretném valamennyit belülről megismerni, hogy tudjak segíteni, ha kell.  

Az elmúlt időszakban Somogyban is jelentős projektek indultak el a zarándokturizmus terén. A híres búcsújáróhelyek, Andocs, Segesd is nagy lépést tehet előre…

– Mindkét kolostor felújítás előtt áll, amihez kellő állami támogatást kaptunk. A nehezebb az lesz, hogy megtöltsük élettel, tartalommal, de már elkezdődött a tervezés, és remélem, hogy megtaláljuk azokat a módokat, amelyekkel életet vihetünk az öreg falak közé.

A kaposvári Szent Margit-templomot Balás püspök az egyházmegye lelki cukrászdájának nevezte, míg a Szent Imrét lelki laboratóriumként aposztrofálta. Mi lesz a felújítás előtt álló Szent Imre-templom közösségével?

– Nagyon remélem, hogy a felújítás alatt és után is a már meglévő közösségek folytatják a szolgálatukat, és mivel kövek alatt nő a pálma, ez komoly megpróbáltatás lesz a közösségeknek, de reményeim szerint utódom, Tomanek Ferenc atya, korábbi káplánom vezetésével megerősödve jönnek majd ki ebből a helyzetből. Szükségem van a közösségek szolgálatára és a jelenlétemmel is támogatni fogok minden evangelizációs folyamatot, de nem csak a Szent Imre-templomban, hanem másutt is.

Mi jelenthet igazi felkészülést egy püspöknek?

– Ugyanaz, mint a plébánosnak. Isten jelenlétében maradni és a Szentlélekre figyelni, a valóságban élni és a valóságot szeretni, mert „a valóság Krisztusban van”.

A politikának hol a helye?

– Minden politika, de a politika nem minden – ezzel a címmel 2005 adventjén rendezett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egy remek hangulatú, lélekemelő kerekasztal-beszélgetést a kaposvári katolikus gimnázium tornacsarnokában, ahol Balog Zoltán faggatta Orbán Viktort és Balás Béla püspök atyát. Itt is bebizonyosodott: a politika nem minden, mert egy sokkal nagyobb programot kell megvalósítani az adott történelmi helyzetben; ez több mint 2000 éves, és úgy hívják: Hegyi beszéd. Hiszem, hogy ez a demokráciában is olyan ajándék, amelyik nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi életünk az egység és a szeretet irányába tartson.

Ezen a rendezvényen hangzott el Orbán Viktortól – aki akkor nem volt miniszterelnök –, hogy „az ember akkor a legerősebb, amikor térden áll”. Mi a politikusok teendője?

– Meg kell térni a püspököknek, a papoknak és a híveknek is. Krisztus-követőkké kell, hogy váljunk, ezért a politikusoknak is meg kell térniük, hogy valóban komolyan gondolják választóik szolgálatát.

Semjén Zsolt szerint a vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy. Osztja a miniszterelnök-helyettes véleményét?

– A vallás valóban közügy, de a vallásosság kevés, hiszen Jézus abszolút vallásos közegben hirdette meg az evangéliumot, és hívta meg követésére kortársait. Többet kínált, mint a közügyek gyakorlása: Isten országát és a mennyek országát hozta el.

A jó és a rossz örök harcban állnak értünk. A szellemi harcról régóta tanít ön is, hiszen a New Age térhódítása valódi veszélyforrás. Óvakodnunk kell egyebek mellett a hamis istenektől, a jóslástól, a horoszkóptól, boszorkányok tanácsaitól, a reikitől, a kineziológiától, a sátáni zenéktől és filmektől, a fehér és a fekete mágiától, a törökszemtől, a horoszkóptól, s olyan könyvektől, mint a Harry Potter. Az egyházmegye felfrissülhetne, ha az itt élők – hívek és nem hívek – hallanának az ellenoldal ténykedéséről, s mindent szétszóró, romboló hatásáról…

– Jézus küldetésében nagyon fontos a szellemi harc, és ez a harc az övéi, a követői életében is folyamatosan valóság. Olyan harc, ahol a háborút már megnyerte Jézus, hiszen legyőzte a sötétség fejedelmét, de a helyi csatákat nekünk kell megvívni. Ezért fontos, hogy az evangélium fényében beszéljünk a szellemi valóságokról, és tanítsunk mindenről, de ebben a küzdelemben kerülni kell azt, hogy mindenben a sátánt és a démonokat keressük, mert a mi utunkat az Isten-keresés és a Krisztus-követés kell, hogy meghatározza. És mindezt azzal a bizonyossággal, amit Jézus a tanítványainak szabott, amikor visszatértek az első nagy missziós útjukról, és boldogan mesélték: a Te szavadra még az ördögök is engedelmeskedtek nekünk. Jézus válasza helyre teszi őket: Ne annak örüljetek, hogy a démonok engedelmeskedtek nektek, hanem annak, hogy nevetek fel van jegyezve a mennyben. Ezzel a bizonyossággal, naponta kell megvívni a szellemi harcot és követni Krisztust.

Az interjú elolvasható itt.

Létrehozva 2017. május 17.