†379, emléknapja:  január 2.

– Ha ellenszegülsz a csá­szárnak, félned kell haragjától – mondta a követ. – Elkobozhatja vagyonodat. Száműzhet. Megkínoztathat. Ki is vé­geztethet.

– Mindez nem érint – felelte a püs­pök. – Va­gyon? Nincs sem­­mim. Szám­űzetés? A­kár­ho­va visznek, ott­hon leszek, mert Isten is ott lesz. Kínzás? Nem új ennek a rossz testnek. (Nagy­­beteg volt, súlyos görcsök­kel.) Kivégzés? Ö­röm­­mel megyek Istenhez. Más­sal nem tudsz fe­nye­­get­ni?

A császári követ úgy érezte magát, mint aki lépcsőt várt és laposra lépett.

– Így még soha nem beszélt velem senki – mondta lassan.

– Akkor még nem láttál püs­pököt!

Ez volt Bazil, a Nagy.  Az ariá­nus császár nem merte elmoz­dí­tani. Cezáreai püspöki székében érte meg a császár halálát és a ka­to­­likus-üldözés megszűnését.

ő a keleti szerzetesség tör­vény­­hozója. A katolikus bazi­liták is az ő szabályait követik. Bővebb sza­bály­zatából valók a kö­vetkező sorok:

“Ugyan mi lehetne csodá­lato­sabb az isteni szépségnél? Vagy egyál­talán minek a gon­dolata lehetne kedvesebb Isten nagyszerű­­sé­gé­nél? S bárkinek a lelkében lehet-e hevesebb és el­len­ál­l­ha­tat­lanabb vágyódás, mint ame­lyet Is­ten olt bele min­den meg­tisztult lélekbe, mely őszinte é­rzéssel mond­­­hatja el magáról: Sebet ütött be­lém a szeretet nyila (Én 2,5)? Szóval ki nem mond­hatók, sőt ki sem fejez­hetők az isteni szépség kisugár­zásai.”

Bazil mérvadó teológiai tekin­tély. A három nagy kappadókiai egy­­­házatya közé tartozik, akik a Szent­háromság hitét diadalra se­gí­­­tették a Krisztus és a Szentlélek is­tenségét tagadó arianiz­mus­sal szem­­­ben. A másik kettő közül az egyik testvére volt (Nüsszai Szent Ger­gely), a másik pedig barát­ja (Na­zi­anzoszi Szent Gergely).

Kreatív volt a liturgiában is. Az ő nevét viselő anafora joggal tekinthető minden idők egyháza ér­té­kes örökségének: e jeles eu­kha­risztikus ima, amit ő átdolgozott és gaz­dagított, és amit úgy tartanak szá­mon, mint szé­pet a leg­szebbek kö­zött (II. János Pál pápa). Egyike volt a zso­lozs­ma megalkotóinak.   A mi né­pünk felkel éj­jel, hogy az imád­ság házába menjen – mondja – ,  hogy az éj­szakát kö­nyör­­gésekkel vál­to­­gatott zsoltá­ro­zás­­sal töltse.

A gyön­gékhez gyöngéd volt. Sze­gény­házat, kór­házat alapí­tott. Jótékonyságáért úgy  nevezték: a szű­­köl­kö­dők kö­zös aty­ja.

Létrehozva 2017. január 4.