1930. szeptember egyik utolsó napján Jézus azt kérdi tőle, akar-e olyan lenni, mint ő. A felelete: „Íme a te szolgálóleányod.” Pár nap múlva, október 4-én, Szent Ferenc napja táján részesül a szent sebhelyek kegyelmében. Ettől kezdve péntekenként átéli Jézus szenvedését, s 50 éven át nem tud se enni, se inni, se aludni – csak az Oltáriszentség a tápláléka. Orvosok vizsgálják, a jelenségekre nem találnak természetes magyarázatot.

Marthe és a Szűzanya 

Saint-Martin d’Aout (Châteauneuf-de-Galaure-hoz közel eső község) egy volt plébánosa, Joseph Petit atya mesélte, amikor még élt, hogy egyszer Garrigou-Lagrange atyát elvitte Marthe Robin-hez. Ez a nemzetközi hírű tomista dominikánus atya, aki Rómában az Angelikumban tanított, kissé szkeptikus volt a stigmatizált Marthe ügyében. A nála tett látogatás azonban teljesen megdöbbentette a tudós embert; útközben magában beszélt; így szólt magához: „Ha te így tudnál beszélni a Szűzanyáról!” Később, halála előtt nem sokkal, hallották, amint azt mondta: „Mi vagyok én ehhez az alázatos leányhoz képest?”

Finet atya 1936. február 10-én délután először találkozott vele, Marthe egy órán keresztül „Égi Anyácskájáról” beszélt neki. Ez a két anekdota érzékelteti, milyen szoros kapcsolatban volt Marthe azzal, akit minden kegyelmek Közvetítőjének[1] szeretett nevezni. Marthe úgy gondolta, hogy ez lehet a Szűzanya kedvenc, hozzá szóló megszólítása.

A teljes cikk elolvasható a tiszta szívvel blogon.