Egy politikailag korrekt isten nem Isten

Egy egyház, amely alapvető tanításaiban a politikai széljáráshoz igazodik, tűnhet ugyan kellemesnek, de hitelesnek semmiképpen sem. Azt hiszem, ha létezik egy Isten, akkor nem alkalmazkodik ahhoz, amit éppen politikailag korrektnek tartanak.

Anna Anka interjúinak árnyékában egyházi választások voltak hazánkban. Ezen a választáson is, mint általában szokás, politikai pártok léptek fel. Ezek a pártok a maguk pártkongresszusain egy sor határozatot hoztak, amely az egyházat is érinti. Teológiát érintő határozatokat is. Valószínűleg azt értik népegyház alatt, hogy a demokrácia nevében az ember határozza meg, hogy Isten mit gondol. Ez természetesen nevetséges ostobaság.

Mint nem hívő, de a vallás és az élet alapkérdései iránt érdeklődő ember természetesen azt gondolom, hogy egy liberális egyház, ahol az ember abban hisz, amiben akar, igen kellemes. Az, hogy az egyház összead egynemű párokat Isten nevében az sok szempontból kedves, demokratikus és humánus. Gondolom én. De nem vagyok teológus, nem érzem magam kompetensnek eldönteni, hogy Isten, ha létezik, mit gondol ebben a kérdésben. Mégis, merem azt állítani, vagyok olyan járatos a Bibliában, mint a legtöbb, akiknek neve a választási cédulákon áll.

Maga a gondolat, hogy egy egyháznak demokratikus közösségnek kell lennie, ellentmondásos. Egy egyház, amely kiindulópontként egy Isten szavát hordozó szent iratra van alapozva, autoriter kell hogy legyen, abban az értelemben, hogy Isten szavának kell érvényesülnie. Nem a népsokaságénak. Tehát a Bibliának kell az alapot képeznie ahhoz, amit az egyház gondol és vél, nem pedig a szociáldemokrata pártkongresszusnak.

Az írás letölthető itt.

Létrehozva 2024. január 25.