A labdarúgás sokak vallása

Sajnos szó szerint. Az elmúlt hónapban ők bemutatták a maguk áldozatát, kiélték annak rítusait. (A hozzám hasonló – ma már – kívülállók, más sportágak felől a focira tekintők számára furcsa ebben a rituáléban az, hogy a szimulálás, a reklamálás  és a bíró szidása mintha annak elengedhetetlen eleme lenne.) Most, hogy vége, ideje átgondolni, hogy mit is imádott egy hónapon át a világ jelentős része. (Imádtuk ezen a blogon is itt, meg itt.) 

Kezdjük talán azzal, hogy nem ártana teológiailag is végiggondolni, hogy miként is segíti elő a labdarúgás az emberek végső céljának elérését. És az ezzel kapcsolatos ötletek (mások felé fordulásra nevel, küzdelmet követel, stb.) megfontolása közben, mindig tegyük fel a kérdést, hogy ezt más módokon, más sportokkal is elérhetjük-e (ahol mondjuk, a szimulálás, reklamálás, bírószidás nem, hogy nem elvárt, hanem egyenesen lenézett elem). Mindenesetre a teológiai olvasatot meghagyom másoknak. (Egy humoros kísérlet a VB kezdetén jelent meg az amerikai konzervatív katolikusok, keresztények egyik legfontosabb lapjában, a First Thingsben. A kulcskérdése: milyen játék az, amelyben a kézhasználat tilos? Épp a kézhasználat, amely sokak szerint az evolúció egy fontos fázisa volt, illetve annak a kéznek a használata, amely minden nyugati vallásban az imában , annak megjelenítésében fontos szerepet kap.)

Most inkább vizsgáljuk meg, hogy hogyan is állunk a foci vb és a kapitalizmus kapcsolatával!

Az írás elolvasható itt.

Létrehozva 2014. július 22.