Rózsafüzér és család

XII. Pius pápa szavai

XIII. Leó pápa tanaihoz hozzá szeretnénk fűzni XII. Pius pápa azon bátorító szavait, melyekkel a családokat a rózsafüzér közös imádkozására buzdította, hiszen ha a csoportos ima nagy hatású, akkor a keresztény társadalomban van egy olyan csoportosulás, mely különösen kiváltságos helyzetet élvez: és ez a család. 1941. október 8-án, a fiatal házaspárok római zarándoklatának alkalmával a pápa a következőket mondta.

Mivel Önök, szeretett fiaim és lányaim, azért jöttek Rómába, hogy a frissen alapított családi tűzhelyre a hívek közös atyjának áldását kikérjék, ezzel együtt magukkal kellene vigyék a Boldogságos Szűz zsolozsmája – aminek ez október hónap szentelve van – iránti nagyobb tiszteletet is (…)    

    A frissen esketettek rózsafüzére, melyet Önök fiatal családjuk hajnalán egymás mellett imádkoznak arra a titkokkal és felelősségekkel teljes életre tekintve, mely örömteli előjeleivel Önök előtt megnyílt. Hiszen olyan örömteli dolog a bensőséges együttlét első napjainak örömében reményeiket és terveiket ezen a módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezni, aki a szeretet és az irgalom anyja, kinek örömei, fájdalma és dicsősége az Önök lelki szemei előtt vonulnak el a tíz Ave Maria ritmusában, és Önöknek a legszentebb család példáját emlékezetbe idézik.

     A gyermekek rózsafüzére, a kicsik rózsafüzére, akik a szentolvasó gyöngyeit kicsiny, még ügyetlen ujjacskáikban tartják, és lassan, nagy buzgalommal és igyekezettel, mindazonáltal már szeretettel a Pater-t és az Ave-t ismételgetik, melyre az anya türelme tanította őket; néha megbotlanak, néha akadoznak, néha összekeverednek, de Mária – akit már mennyei anyjuknak ismernek el – arcképére szögezett tekintetükből a tökéletes bizalom nyíltszívűsége sugárzik! Ezután az első áldozás rózsafüzére lesz, melynek saját helye lesz az erre a nagy napra való emlékezésben; egy szép emléktárgy, feltéve, hogy az marad, aminek lennie kell, vagyis nem egy hiú luxustárgy, hanem egy eszköz, melynek segítségével imádkozni és gondolataikat Máriára irányítani tudják.

     A fiatal lány rózsafüzére, aki már nagy, örömteli és vidám, de egyúttal komoly és a jövőre gondoló, aki Máriára, az okos és gyengéd Szeplőtelen Szűzre, odaadásának vágyaira bízza mindazt, amit szívében érez; aki azért imádkozik, akit még nem ismer, akit azonban Isten ismer, és akit a Gondviselés számára kijelölt, és akit ő magához hasonlónak, nevezetesen buzgó és nagylelkű kereszténynek akar látni. Ezt a rózsafüzért, melyet vasárnaponként szívesen imádkozza társnőivel, hétköznap talán a házimunka mellett édesanyja oldalán mond el, vagy az irodai munkaórák közben vagy a földeken, ha akad néhány szabad perce, hogy a szomszédos kápolnába betérjen.

     A fiatal férfi rózsafüzére – tanonc, diák vagy gazda –, aki elígérkezett munka által arra készül, hogy egy nap a maga és az övéi számára a mindennapi kenyeret megkeresse; egy rózsafüzér, melyet értékes kincsként őriz magánál azon tisztaság védőpajzsaként, melyet az esküvői oltárig sértetlenül akar megőrizni; rózsafüzér, melyet az emberektől való félelem nélkül az áhítat és az ima idejére alkalmas szabadidejében imádkozik; rózsafüzér, mely őt a katonai uniformis alatt a háború gondjai és veszedelmei között elkíséri; rózsafüzér, melyet talán az utolsó alkalommal magához szorítva tart azon a napon, melyen a haza a legnagyobb áldozatot követeli tőle, és melyet így bajtársai meghatódottsággal fedeznek fel kihűlt, véres kezében.

     A családanyák rózsafüzére, a munkásnő vagy a parasztasszony rózsafüzére, egyszerű és szolid, elhasználódott az évek alatt, melyekben talán csak este tudta a kezébe venni, mikor fáradtan a napi munkától hitében és szeretetében még erőt talál arra, hogy az álmossággal küszködve az övéiért imádkozzon, a körülötte levők közül azokért, akik a test és lélek veszélyeinek a leginkább ki vannak téve, talán kísértésekben vagy szorult helyzetekben, vagy azokért, akikről fájdalommal látja, hogy Istentől eltávolodtak. A társasági élet dámájának rózsafüzére, aki talán gazdagabb, de gyakran még nagyobb gondoktól és félelmektől szenved.

     A családapa rózsafüzére, a munka és az energia emberéé, aki soha nem felejti el ceruzájával és noteszával rózsafüzérét is magával vinni; aki nagy professzorként, híres mérnökként, neves sebészként, ékesszóló ügyvédként, tehetséggel megáldott művészként, agrárszakértőként nem szégyelli a munka zsarnokságából kiszakított rövid pillanatokban áhítatos egyszerűséggel rózsafüzérét imádkozni, hogy egy templom csöndjében az oltár lépcsőjén keresztény lelkét erősítse.

     Az idősek rózsafüzére. Az öreg nagymama, aki merev ujjai között fáradhatatlanul pergeti újra és újra a rózsafüzért vagy a templom hátuljában, amíg merev lábai engedik, hogy odajárjon vagy már a kényszeredett mozdulatlanság hosszú óráiban a tűznél álló karosszékében. Az öreg nagynéni, aki minden erejét a család javának szentelte, és most, amikor életének – melyet jótettek végrehajtásával töltött – végén odaadásának kifogyhatatlanságában azok között a kis szolgálatok között, melyeket még el tud végezni, megszakítás nélkül tizedről tizedre szentolvasóját imádkozza.

     A haldokló rózsafüzére, aki azt utolsó órájában mentőövként szorítja magához reszkető kezével, míg hozzátartozói ágya mellett halkan imádkozzák; a rózsafüzér, mely a feszülettel együtt mellén pihen Isten irgalmasságába, valamint a Boldogságos Szűz közbenjárásába vetett bizalma jeleként, annak a bizalomnak, mely az ütni abbamaradó szívet ebben a pillanatban eltöltötte.

     Az egész család rózsafüzére, rózsafüzér, melyet kicsik és nagyok közösen imádkoznak; ami este Mária lábainál mindazokat összegyűjti, akiket napközben a munka elválasztott egymástól; mely úgy gyűjti őket egybe, hogy egyúttal a távollevők és eltűntekre való emlékezetet bennük felfrissíti; mely ily módon megszenteli azt a köteléket, mely őket a Szeplőtelen Szűz, a Rózsafüzér Királynője vezetése alatt összetartja.

     Lourdes-ban Mária számtalan kegyelmi ajándékkal azt akarta megmutatni, mily drága számára ez az ima. Erre hívta meg Bernadette-t, ezért kísérte a kislány Ave-ját, ezért imádkozta vele lassan a rózsafüzért, mely arany rózsaként tündöklött, mely lábain világosan látható lett. Válaszolj, kedves fiatal pár, válaszolj mennyei Anyád ezen meghívására; biztosíts új családod imádságai között díszhelyet az ő rózsafüzérének.

 (forrás: katolikus-honlap.hu)

Létrehozva 2017. június 11.