Pénz és boldogság - nem járnak feltétlenül együtt

altBár alapvetően régi fényképek helyreállításával és vezetői portrék készítésével foglalkozom, ezen túl egy nemzeti adóbevallást készítő cégnél adószakértőként dolgozom. Az elmúlt években nagyjából 1’000 adóbevallást készítettem, és megszereztem a “okleveles adótanácsadó” címet.

Ez idő alatt a munkának köszönhetően viszonylag átfogó képet kaptam az amerikaiak pénzügyi helyzetéről. Az ügyfelekkel való beszélgetések rámutatnak a boldogságuk és elégedettségük szintjére. Majd az adóbevalláson keresztül rálátásom van pénzügyeikre, melyek alapján néhány érdekes megfigyelést tettem.

Talán azt várnánk, hogy nincsen kapcsolat a jövedelem és a nettó érték között. Vannak, akik szerény jövedelmük ellenére hatalmas vagyont halmoznak fel, míg sokan, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, elköltik mindenüket. Egyszer az egyik kollegámmal éppen egy adóbevallást néztünk át, amikor az egyik megjegyzésem mindezt bizonyította: “Nem lehet az ostobáknál többet keresni”. A bolond emberek ugyanis majdnem mindig többet költenek, mint amennyit keresnek.

Sokan azt gondolják, hogy ha egy kicsivel többet keresnének, akkor boldogabbak lennének. Valószínűleg ez nem így van. Ha létezik bármilyen kapcsolat a jövedelem és a boldogság között, akkor azt egy olyan harang-alakú görbével lehetne lerajzolni, ahol a legboldogabb emberek középen lennének megtalálhatóak. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkezők, vagyis a görbe két szélén találhatóak a legkevésbé boldogok. Ha ebben bárki is kételkedne, több tanulmány kimutatta, hogy a legnagyobb arányban azok az emberek mondják magukat boldognak, akiknek az éves fizetése 75’000 USD (amerikai dollár) körül van. A magasabb jövedelem nem tesz boldogabbá.

Ezzel pedig elérkezünk az örök kérdéshez: “Pénzért lehet boldogságot venni?” Véleményem szerint a válasz a következő: Elvben lehet, de csak ritkán, mivel az emberek a pénzüket helytelenül költik el. Míg egy új autó nem tesz boldoggá, addig egy kirándulás egy jó baráttal rengeteg örömet – és hosszú ideig megmaradó kedves emlékeket – hozhat.

Ha igaz az, hogy a pénz önmagában nem boldogít, akkor fel lehet-e oly módon használni, hogy legalább bizonyos fokú örömmel, megelégedéssel töltsön el? Igen – különösen is akkor, ha a Bibliában lefektetett alapelveket követjük:

Szélsőségek elkerülése. Mint említettem, a se nem túl szegény, se nem túl gazdag, hanem a középen lévő emberektűnnek messze a legboldogabbaknak. Azonban azt meghatározni, hogy ki van “középen”, kihívásokkal teli. „Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!” (Péld30 8-9)

Az eladósodottság az embereket fizikai és érzelmi kötelékbe helyezi. A hitelre vásárolt dolgok az azonnali vágyakatugyan sokszor kielégítik, azonban a hosszú távú költségei pusztítóak lehetnek – és a jövőben korlátozza a pénzügyi szabadságot. „A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak.” (Péld 22,7)

A másokkal való megosztás örömet okoz. Az emberekben gyakran homályos kép él az adakozásról, személyekkelvagy jótékonysági célok támogatásával kapcsolatban. Mégis, tudva azt, hogy bizonyos erőforrásainkat mások pénzügyi terheinek a megkönnyítésére használhatjuk fel, nagy örömmel tölthet el. „Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert „a jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9,7)

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Forrás: keve.org, Monday Manna

Share

Együttműködő partnerünk

Időjárás

Hőtérkép

alt

Támogatjuk a törvényes rítusváltozatokat.