Egy keresztény csináltathat tetoválást?

Will Honeycutt 1995 óta a Liberty Egyetem professzora, a szakterülete a hitvédelem valamint korunk aktualitásai. 25 éve házas, három felnőtt lány édesapja, aki a gyülekezetükben örömmel tanítja a fiatal felnőtteket. A cikk a Crosswalk keresztény portálon jelent meg.

A tetoválások soha nem látott népszerűségnek örvendenek. Jelenleg minden ötödik amerikainak legalább egy tetoválása van (21%), ami elképesztő növekedés a 2003-as 16%-os illetve a 2008-as 14%-os Harris Poll által mért adathoz képest. Celebeknek, sportolóknak de még a 2009-es Barbie kiadásnak is van jól látható helyen felvarrt tetoválása, több is. A gyakorisággal és növekvő érdeklődéssel párhuzamosan, a keresztények jogosan teszik fel a kérdést: Mit mond a Biblia a tetoválásokról?

A rövid válasz az … hogy semmit. Legalábbis egzaktul nem válaszolja meg a kérdést. A Biblia nem hivatkozik pontosan a tetkókra, legalábbis nem úgy, ahogy a modern időkben elvárnánk. Néhány keresztény bűnnek ítéli, mivel Isten nyilvánvalóan megtiltja ezt a tevékenységet a III. Mózes 19:28-ban. Mivel a tetoválás szó néhány népszerű angol bibliafordításban megjelenik itt, az elutasító álláspont egyértelműnek tűnik. Például: „Ne vagdossátok be testeteket halottért, és ne végezzetek magatokon tetoválást. Én vagyok az Úr!”.

Más keresztények azt mondják, hogy ez a szakasz már nem vonatkozik ránk, mert ez az ószövetségi törvény része és nem a keresztényeknek szól. Ha felmész a netre, hogy megpróbálj eligazodni a témában, mindkét megközelítéssel illetve ellentétes következtetéssel találkozhatsz. Viszont mindkét nézőpont hibás, mivel ahogy látni fogjuk, a Biblia nem tisztán a tetoválás kérdésére válaszol, ha a tetoválás alatt azt a gyakorlatot értjük, amikor festéket juttatunk a bőr alá valamilyen maradandó figura, minta, vagy üzenet ábrázolása céljából – ami napjainkban a tetoválást jelenti.

A III. Mózes 19:28 szó szerinti fordítása így hangzik: „Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, jeleket ne írjatok magatokra. Én vagyok az Úr.” Az „írás” szó bevésett vagy bevágott szimbólumokra/szavakra vonatkozik, és csak itt van használva. A „jelek” szó szintén  egyedül csak itt van használva, a szónak pedig bizonytalan a gyöke, így nem igazán lehetünk biztosak a jelentésében. Másrészt a tetoválás szó az 1700-as évekig nem került be az angol nyelvbe. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az 1600-as években készült KJV (King James Version) bibliafordítás közelebb van a szó szerinti jelentéshez, mely szerint „Ne … bélyegezz jeleket magadra.”

A fenti törvény háttere Izraelben az volt, hogy miután a nép megszabadult a szolgaságból, éppen Egyiptom és Kánaán között táborozott. Az újkori régészeti kutatások azt mutatják, mialatt Egyiptomban a tetoválás gyakorlatban volt, az csak a nőkre korlátozódott. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a tetoválások helye a női testen (mell, comb és has) összefüggésben volt a termékenységgel, így a tetovált jelekről azt tartották, hogy jó szerencsét és védelmet nyújtanak a szülés során. A nők pedig elég gyakran a termékenység istennőjének, Bes-nek a képét viselték, ami ezt az elméletet szintén alátámasztja.

Kánaánban ellenben, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a test tintával való megjelölése helyett egy sokkal extrémebb rituálét alkalmaztak, mint például a beégetés, a bevágás vagy a bőr lehasítása.

A régészeti eredmények valamint a bibliai szövegek azt mutatják, hogy a kananiták egyedi vágásokat végeztek a testükön rituális céllal (I. Királyok 18:28), különösen ha a halottjukat gyászolták vagy az istenük felé akarták a tiszteletüket kifejezni.
A III. Mózes 19:28 úgy tűnik erre utal amikor ezt mondja: „Testeteket a holt emberért meg ne hasogassátok, jeleket ne írjatok magatokra.” eredményeket Egyiptommal és Kánaánnal kapcsolatban a fenti régeszeit figyelembe véve, úgy tűnik, Isten pont ezeket a vallási célú rituálékat tiltotta meg, nem pedig a tetoválást, ahogy eddig gondoltuk.

Ezekkel együtt, figyelembe véve hogy nincs egyértelmű parancs a Bibliában a tetoválásra vonatkozóan, alig marad kapaszkodó a korlátlan tetoválással szemben. Mégis, mielőtt felvarratsz valamit, el kell gondolkodjál pár dolgon, különösen ha keresztény vagy. Az alábbi kérdésekkel megpróbálok segíteni abban, hogy át tudd gondolni a döntésed:

Változtatás – Mivel a Biblia kifejezetten nem tiltja a tetoválásokat, van mégis bármilyen korlátozás? Tudjuk, hogy a testünk nem a sajátunk, sokkal inkább Isten temploma (I. Kor. 6:19-20). A Bibliának van egy magasabb rendű képe a testről, mint Isten kezének munkájáról, amit nem lehet eltorzítani. A nem izraelita népek nem rendelkeztek ezzel a látásmóddal. Napjainkban, néhányan megállás nélkül módosítják a testüket és egyre inkább állatokra vagy földönkívüliekre hasonlítanak, mint emberi lényekre, pedig az ember – az összes teremtett lény közül – egyedüliként lett az Ő képére teremtve. Fel kell tegyük magunknak a kérdést, mennyire módosíthatjuk a testünket azért, hogy megfeleljünk a vágyainknak, miközben ne torzítsuk el az embernek azt a szépségét amit Isten adott?

Motiváció – Miért van szükségem egy tetkóra? Ha ez egy lázadás a szülőkkel szemben, akkor ez biztosan nem egy elfogadható ok (Ef. 6:1-3). Miközben egy művészi önkifejezés rendben lévő lehet, az elsődleges motivációnk mindenben Isten dicsőségét kell szolgálja (I. Kor. 10:31). Ez pedig a dicsőség adásának keresését és az Ő felé, nem pedig a magunk felé fordulást kell, hogy jelentse. Egy tetoválás készíttetése az elkötelezettségünk kifejezése céljából esetleg elfogadható indok lehet, de ne felejtsd el, nem ez az elsődleges és leghatékonyabb módja az evangélizálásnak. Egy tetoválás nem helyettesítheti a szavakkal történő evangélium átadását. Nem állhatsz meg egyszerűen csak azért a végső ítélőszék előtt, mert magadra varrattál egy igeverset.

Alázat – Az alázat azt jelenti, hogy ne magadat propagáld. Annak a módját keresed, hogy az emberek gondolatait Isten felé irányítsad, vagy annak, hogy magad felé?

A tetoválások gyakran a test egy bizonyos részét hangsúlyozzák és a figyelmünket a testnek arra a részére irányítják, ahol a tetoválás van.

Nehéz elhinni azoknak, akik „ribancrendszámot” (egy nagyméretű tetoválás a hát alján) viselnek, hogy az emberek gondolatai, akik ezt látják Isten felé fognak irányulni. De az alázatos gondolkodás arra fog ösztönözni téged, hogy gondolkodj el a tetoválásról, a határokról, a méretről, azok számáról és a helyükről.

Piacképesség – Lesznek olyanok, akik foglalkoztatni akarnak majd? Számos vállalat nem akar látható helyen lévő tetoválást és erről tájékoztatja is a jelentkezőket. Számos munkáltató rossz szemmel fog nézni a tetkóidra, igényelve, hogy takard el őket, mivel ezek az ügyfelekkel vagy vásárlókkal való munkavégzés során társadalmilag nem elfogadottak.

Az írás elolvasható itt.


Tetoválás és piercing – ártatlan divat?

 

Létrehozva 2022. szeptember 2.