Gyógyító kövek

A 90-es évek elején igen keresettek voltak a  „gyógyító kövek”. Miután egy időre csillapodott ez a láz, a múlt nyáron újra visszatért.  Az ún. erőkarkötők (power bracelets) felkapott cikké váltak az USA-ban, és már felénk  is reklámozzák ezeket.

Minthogy olyan médiasztárok is viselik,  mint Richard Gere amerikai színész, a rock ­énekesnő Madonna vagy a szupermodell Naomi Campbell, a múlt nyáron divatba jöttek, s szinte mindenütt kaphatók a gumiszalagra felfűzött tarka golyók. Attól függően, hogy milyen golyócskák díszítik a viselőjüket, a terméktájékoztató szerelmet,  pénzt vagy egészséget ígér. A „Buddha­gyöngyök” és „erőkarkötők” eredetileg Tibetből származnak, ahol a szerzetesek ima­segédeszközét képezik a démonok segítségül hívásakor.
Tibetben ezeket a láncokat  sokáig embercsontból készítették. Az „erő­karkötők” ötlete egy New York-i formatervezőnőtől származik, aki a földalattin véletlenül meglátott valakin ilyet, és felismerte,  hogy ezek a karkötők „reményt tudnak adni az embereknek”, továbbá olyasvalamit, „amiben hihetnek”. Amerikában rekord idő alatt félmillió kelt el belőlük. 12 fajta kőből  készülnek ezek a karkötők, s mindegyiknek  más és más kívánatos jót tulajdonítanak: a  jáspisnak megértést, a rózsakvarcnak szeretetet, a gyöngyháznak öntudatosságot, a breccsa-jáspisnak harmóniát, a tigrisszemnek kreativitást, az ametisztnek  spiritualitást stb.. A reklámszövegben ez  áll: „Válassza ki közülük a saját magának aktuálisakat, és a karkötők nemcsak ékesíteni fogják, hanem segítik Önt céljai elérésében is. Egy-egy személy általában több energia-karkötőt is  visel, kombinálva azok hatását.”

Hogy a féldrágakövekből készült egyszerű karkötők ellenőrizhetetlen ígéretek következtében hirtelen ilyen keresetté válnak szekularizált társadalmunkban, annak az oka az ember természetfölötti segítség utáni vágyakozásában rejlik, valamint abban a jól betemetett szükségletében, hogy közössége  legyen Teremtőjével. Ha azonban valaki ilyen érzékfeletti üzenetekre hallgat,  és ilyen nem mérhető energiaforrásokkal számol, akkor az önmegváltás útjára téved rá, amely ellentétes a Jézus  Krisztus általi megváltás biblikus útjával.

A tibeti buddhizmus kritikusai is  rosszallják ezt a divatot. A nyugati világban azt terjesztik ezekről a golyócskákról, hogy szerencsét hoznak, Tibetben azonban merőben más a jelentésük.  Ott ezek a papi karkötők az ember mulandóságát szimbolizálják, ezért tulajdonképpen szerencsétlenséget hozó karkötőknek is nevezhetők. A legveszélyesebb azonban az, hogy ez a kétes hírű  csuklódísz a mágikus gondolkodás táplálásán túl szinte immunissá teszi viselőit a buddhizmussal és a dalai lámával  kapcsolatos kritikával szemben.

A témával kapcsolatos Rolf Höneisen  szerkesztőnek az ethos kiadónál megjelent egy keresztény nézőpontú felvilágosító könyve (Virágok, kövek, gyógyító kezek. Zsebkönyv,  128 oldal, 430,- Ft).

Létrehozva 2011. május 23.