Melyek a leghangsúlyosabb erősségeid  a  munkahelyeden?  Más  szóval hogyan írnád le talentumaidnak, képességeidnek, tapasztalataidnak azt az egyedi keverékét, amit a vállalatodnál fel tudsz kínálni?

Ezekre néha „ajándékokként” tekintünk, és gyakran mondjuk, hogy valaki különösen tehetséges egy adott  területeken. Ilyenek például a vezetés,  ügyintézés,  marketing,  pénzkezelés,  befektetés, csapatépítés, kommunikáció, és egyéb, a piaci világban hasznos dolgok. Saját  adottságainkat  hajlamosak vagyunk szakmai sikereink alapján értékelni: fizetésemeléshez jutunk, előléptetnek, szakmai elismerésben részesítenek, egyéb személyes  célokat  érünk  el.  De megfordult-e  már  a  fejedben,  hogy  ajándékaid elsősorban nem a saját, hanem a többi ember érdekét szolgálja?

Ezt egy barátom segített felismerni egy beszélgetés során. Íróként és szerkesztőként élvezem, amit csinálok. Általam fontosnak és érdemesnek tartott ötleteket, gondolatokat, elveket osztok meg, és ez a munka számomra nagy örömet okoz. Ám ha végül a mondanivalómat nem sikerül közvetítenem a többiek felé, vagy ők nem találják értékesnek, tulajdonképpen csak az időmet pazaroltam.

Évekkel ezelőtt hallottam a következő rövid, de igen okos versikét:
 „Egy csengő csak akkor csengő, ha valaki megrázza. Egy dal csak akkor válik dallá, ha valaki elénekli. A  szeretetet  nem  azért  kaptuk,  hogy  a  szívünkben  maradjon  –  mert a szeretet csak akkor szeretet, ha továbbadjuk.”

Hasonlóképpen  mondhatjuk,  hogy  a  bennünk  rejlő  személyes  „ajándékok”  is  akkor  válnak  igazán ajándékká,  ha  azokat  mások  javára  tudjuk  felhasználni.  Talán  nekünk  is  származik  belőlük  néhány előnyünk, de a vállalatunk, ügyfeleink, vásárlóink, részvényeseink szolgálata az elsődleges céljuk.

A Biblia beszél „lelki ajándékokról”, mint például az evangélizálás, hit, bölcsesség, tanítás, gyógyítás, és hasonlók. De mindegyik „azért adatik, hogy használjunk vele” (Pál első levele a Korinthusiakhoz 12,7). Itt  később  Pál  a  test  különálló  részeihez  hasonlítja  az  ajándékokat,  kiemelve,  hogy  ezek  nem egymástól függetlenül, hanem egymásra utalva tudnak csak működni. „Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test?’ (Pál első levele a Korinthusiakhoz 12,17-19.)
Néha  hajlamosak  vagyunk  a  büszkeségre,  a  minket  különlegessé  tevő  képességeink,  tehetségünk miatt. De soha ne feledjük, hogy a többiekkel való együttműködésünkön múlik a sikerünk, akik különböző képességekkel  rendelkeznek.  Méltányoljuk  tehát  a  közreműködésüket,  és  reméljük,  hogy  ők  is méltányolják a miénket!
„Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok” (Pál első levele a Korinthusiakhoz 12,24-25).

A KEVE Társaság a CBMC International és az Europartners társszervezete

Létrehozva 2014. április 21.