Templomtakarítás – jó és rossz szokásaink
Sajgó Balázs atya elmélkedése Nagyböjt 3. vasárnapjára Ha nem azért teljesítem az isteni parancsokat, mert kell, hanem azért, mert szeretem
Sajgó Balázs atya elmélkedése Nagyböjt 3. vasárnapjára Ha nem azért teljesítem az isteni parancsokat, mert kell, hanem azért, mert szeretem
Természetemnél fogva optimista vagyok, ezért nagy bajnak kell történie ahhoz, hogy csüggedni kezdjek. Általában a sötét időszakokban is találok valami
Evangélium elmélkedés: Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok. Varga László megyéspüspök
(LifeSiteNews) – Kérdés: „Anya, hogyan lehet egy ateista, aki támogatja az abortuszt, tagja a Pápai Élet Akadémiának?” A válaszom: „Nem
(Részlet Nicolas Diat – Robert Sarah: Esteledik, a nap már lemenőben című könyvéből. SZIT. Budapest, 2019. Megrendelhető itt.)
NICOLAS DIAT:
Mit gondol a modern világnak a múltra és a hagyományokra vonatkozó szkepticizmusáról?
ROBERT SARAH BÍBOROS:
A nyugati modern ember lenézi a múltat. Civilizációjára büszke, és azt a megelőző civilizációnál felsőbbrendűnek tartja. A tudomány és technika területéin elért fejlődés szolgáltatja neki ezt a látszatot. A kommunikációs technológia, és főleg az internet területén bekövetkező forradalmak megerősítik ezt a nagyravágyó felfogást.
Mindazok, akik őszintén keresik az igazságot, érzékelik Isten jelenlétének és működésének nyilvánvaló jeleit a minket körülvevő világban.
Isaac Newton (1642—1727), az angol fizikus ezt írta: „A Nap, a bolygók és az üstökösök csodálatos elrendeződése csakis egy értelmes és hatalmas Lény szándékának és hatalmának köszönhetően jöhetett létre.”
„Ha egyszer szent leszek, biztosan a »sötétség« szentje leszek. Nem leszek majd a mennyben — hogy fényt vigyek azoknak az embereknek, akik sötétségben élnek” — mondta Teréz anya, akit öt évvel ezelőtt avatták szentté.
Jézus arra kérte Teréz anyát, hogy szeretetének fénye legyen azok számára, akik a bűn sötétjébe merültek. Erre a hivatásra a hit sötét éjszakájával készítette fel őt, és azzal, hogy részesítette őt a Getszemáni-kertben és a Golgotán átélt szenvedésében.
Egy hitvédelmi szakkönyvben húsz érv szerepel Isten létezése mellett, és egy ellene. Ez az egy: a rossz problémája. A szenvedés, amelynek oka, hogy vétkeztünk. Ellenszegültünk Istennek, szabad akaratból. Ez a bűn misztériuma. És ezt hozta helyre Krisztus Urunk a megváltással. Ezért ajánlja fel a megváltottságot, az Atya ingyenes kegyelmét, hogy szenvedéseinknek is értelmet adjunk. Ahogyan ő is szerető engedelmességből áldozatot hozott értünk, hogy kimentsen az örök halál karmaiból.
Egyikünk sem szereti azt gondolni, hogy büszkék vagyunk. Mindig valaki más az; az a fickó ott az arrogáns. A mérés egyik módja, ha elgondolkodunk azon, hogy mennyire fogadjuk el, ha kijavítanak bennünket. Gondoljunk a Példabeszédek könyvéből a következő versekre:
„Aki a gúnyolódót feddi, szégyent arat, aki a gonoszt szidja, maga is foltot kap. Ne szidd a gúnyolódót, mert még meggyűlöl, csak a bölcset fedd meg, az majd szeret érte! Adj tanácsot a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, s gyarapítja a tudását. A bölcsesség kezdete az Úr félelme, és a Szentet ismerni – az az okosság. Általam gyarapszik napjaidnak száma, és megsokasodnak életed évei. Ha bölcs vagy, neked válik javadra, ha gúnyolódsz, magad vallod kárát.” (Péld 9,7-12).
Az élet megy tovább, a közösségi médiával vagy e nélkül. Lehet, hogy itt az ideje, hogy legalább egy ideig enélkül folytassuk.
A feleségemmel egy katolikus nyári táborban önkéntesként ismerkedtem meg. Minden héten középiskolásokat terelgettünk Pennsylvania vadonjában, túrázni, mászni, evezni és mindenféle más kalandra vezetve őket. Még a legjobb biztonsági protokollok mellett is ezek a tevékenységek igazi izgalmat rejtenek magukban. Mégis azt tapasztaltuk, hogy általában nem az ilyen potenciális veszély az, ami a tinédzsereket idegessé teszi a héten.
Sok hívőtársam körében – különösen a hagyományosabb körökben – találkoztam azzal a tendenciával, hogy szkeptikusan nyilatkoznak a hírek olvasásának szükségességéről. Eluralkodni látszik az az érzés, hogy a szóbőség és a világ folyó ügyei csupán figyelemelterelések. Ehelyett – így szól az érvelés – a magaslatok és az isteni felé kellene irányítanunk gondolatainkat.